Idézetek a felfogásról
Rá fogsz jönni, hogy sok igazság, amihez ragaszkodunk, javarészt a mi szemszögünkön múlik.
Csak az ember öreg, az idő mindig fiatal.
Látni, hallani, érezni: vajon nem azt jelenti-e, hogy elhasználunk önnönmagunkból, és meghalunk már egy kicsit? S mi az, hogy élni, ahogy élünk ezen a földön, ha nem halódni szüntelenül, és mindennap eltékozolni egy részét annak az életmennyiségnek, amely bennünk rejlik?
Új szemmel nézni a régi képre: ez a mi alkotásunk.
Hisz nem törékeny virágszirom-e az ember, amit felkap a szél? Nem csak a hegyek, a tenger, a csillagok és Istennek ez az országa igaziak és örökkévalók-e?
Távolról sem kell mindenben egyetérteni, épp attól érdekes a világ, hogy sokan sokfélét gondolunk róla.
Minden csak viszonylagosság a földön.
Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog.
Beszélj, beszélj; igen Jól hallom én panaszod; de magam Panasza is beszél.
Szegény ellenség: nem is akar rosszat - csak több jót, magának.
- Azt tehetem, amit szeretek. - Azt szeretem, amit tehetek.
Igazából is zöldnek látszik az ember bőre, ha egy fa alatt áll, és mi csak hisszük azt, hogy mindig rózsaszín! Pedig ha például kék napernyő alatt ülünk, akkor kék lesz... ha meg a fák alatt, akkor zöld... És az ég sem kék igazából, csak annak látszik!
Az őrültek társadalmában a betegek az egészségesek.
Az emberiség még nem a világ.
Minden, ami létezik, nemcsak nem elvetendő és megszólható, hanem bölcs dolog, az egyedüli okosság. Napóleonnak volt joga lemészárolni milliókat: s ez bölcs volt. De az ő gyomorrákjának is éppen annyi életjogosultsága volt, mint neki magának. S ez is bölcs volt.
Facebook
Pinterest