Idézetek az érzelmekről
A szív - hús. Nem csupán az érzet, az érzékiség, de az érzelem is testi dolog.
Ugyan magunkban tarthatjuk az érzéseinket, de ettől még léteznek.
A közöny az egyetlen ellensége az embernek.
Még a legnyomorultabb napszámos is azt szereti, a kit akar, azt gyűlöli, a kit akar.
Az embernek nem muszáj elhinnie azt, amit érez, és azt sem, amit az agya diktál.
Az érzéketlenség divat. És az a hülye téveszme, hogy amit nem mutatunk, az nincs is. (...) Sírj, zokogj, bőgj és jajgass! Légy valódi, és büszke rá, hogy érző lelked van.
Az emberi lények általában nem rendelkeznek egy Einstein (vagy Barro) szellemi képességeivel, és korántsem jellemzi őket egy aszketikus buddhista szerzetes önuralma. Nagyon is erőteljes szenvedélyek fűtik őket, nem látnak jól távolra.
Az elme kutat, de a szív az, ami megtalál.
A másik ember egyetlen durva szava is képes fizikailag rombolni a testet, de egyetlen szerető szó is képes helyreállítani az összhangot.
A háborúban nincs helye érzelmeknek.
A pofon és a simogatás között egyetlen különbség van: az első őszintébb.
Nehéz haragudni valakire, aki szeret téged.
Azt mondod, hogy az érzelmeket túlértékelik. Ez hülyeség. Csak az érzelmek számítanak.
Az agy előírhatja a törvényt a vérnek, de a forró vérmérséklet átugorja a hideg szabályt.
A gyűlölködést (...) nem könnyű kezelni, mert az mindig személyre irányul - ez a dolog lélektanának a lényege. A gyűlölködés ugyanakkor leginkább magáról a gyűlölködőről szól, aki fontosnak képzeli magát.