Idézetek az emberismeretről
Minden bolond talál egy még nagyobb bolondot, aki őt értékelni tudja.
Tanulj meg szerényen tündökölni, mert ez az emberi.
Csak a középszerűek nyújtják mindig a legjobb formájukat.
Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.
Soha ne kérj bocsánatot! Az a gyengeség jele.
Az önkifejezés az emberi természet uralkodó szükséglete.
Érdekes, hogy a fiatal költők másra sem gondolnak, csak a halálra, a sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze.
Mindenki, beleértve téged is, igyekszik minél tökéletesebben viselkedni egy kapcsolat hajnalán. Van, hogy az apró hibákból következtetünk a nagyobbakra, és a nők előnyben vannak, mert rendelkeznek a megérzés képességével. Igaz, sokszor más előnyünk nincs is a férfiakkal szemben.
Ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában; a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz.
Akármit papolunk is a szabad akaratról, az ilyen képzetek alatt vas csontvázként az ösztöneink vannak. Vannak dolgok, amikre egyszerűen nem mondhatsz nemet, hacsak nem dugod a szádba a pisztoly csövét, vagy a fejed a gázsütőbe, vagy nem sétálsz le a sziklaperemről. Le kell tenned a garast - tudniillik nincs választásod.
Az a kevés őszinteség, ami a világon van, az olyanoké, akiket valami bánat megpróbált.
Az emberiség holt fogalom. (...) minden szélhámos az emberiséget szereti. Aki önző, aki a testvérének se ad egy falat kenyeret, aki alattomos, annak az emberiség az ideálja. Embereket akasztanak és gyilkolnak, de szeretik az emberiséget. Bepiszkolják családi szentélyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyermekeikkel, de szeretik az emberiséget. Nincs is ennél kényelmesebb valami. Végre semmire se kötelez. Soha senki se jön elém, aki úgy mutatkozik be, hogy én az emberiség vagyok. Az emberiség nem kér enni, ruhát se kér, hanem tisztes távolban marad, a háttérben, dicsfénnyel fennkölt homlokán. Csak Péter és Pál van. Emberek vannak. Nincs emberiség.
Ami te vagy, annak kilencvenkilenc százaléka láthatatlan és érinthetetlen.
Az ember csak akkor tud hűvös fejjel cselekedni, ha a dolgok nem érintik személyesen.
A Szuperosztály tagjai sokkal boldogtalanabbak azoknál, akik csak egy házra, kertre, játszadozó gyermekre, ételre az asztalon és télen égő kandallóra vágynak. Azok ismerik a lehetőségeiket, tudják, hogy az élet rövid, akkor miért kellene mindig tovább menni? Figyelte a körülötte lévő embereket. Szüntelenül beszéltek, hasonlítgatták az árfolyamokat, dicsérték az új, fantasztikus jachtjukat, állították, hogy ez meg az a költő jobb, mint a másik, mert olvasták a kritikát, mivel soha nincs idejük elolvasni a könyveket. Mind képzett. Mind gazdag. Mind ellenállhatatlanul karizmatikus. S mindegyikük kérdezte este önmagától: "Nincs ideje abbahagyni?" S mindegyikük válaszolta: "Ha megteszem, az életem elveszíti az értelmét." Mintha tudnák, mi az élet értelme.