Idézetek az életről
Lazán, lezserül, könnyedén kell élni - a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket, nem azért, hogy idegeskedjünk rajtuk.
Az élet nem elég hosszú ahhoz, hogy kitaláld, mi az értelme.
Ha az élet megjelenik, akkor szükségszerűen megváltoztatja környezetét; ez az élet természete.
Verset írni a kádban reggel este a félhomályban táncra kelni délben sétálni a réten ez lehetne az élet de helyette meg kell halni napi kétszer és háromszor támadni fel hogy mégiscsak a nap végére vezessen az élet eggyel.
Tisztán tudományos szempontból az emberi életnek egyáltalán semmi értelme nincsen. Az emberiség egy vak fejlődési folyamat eredményeként jött létre. Tetteink nem valamiféle kozmikus, isteni terv részei, és ha a Föld bolygó holnap felrobbanna, az univerzum valószínűleg ugyanúgy működne tovább. Legjobb mostani tudásunk szerint az emberi szubjektivitás nem fog hiányozni belőle. Ennélfogva bármiféle "értelem", amit az emberek az életüknek tulajdonítanak, csupán káprázat.
Minden elmúlik, még a szenvedés is, ez az élet legnagyobb titka.
Az élet az élet, és nem baj, ha tökéletlen.
Az életem tele volt a legszörnyűbb csapásokkal, amelyek java soha nem következett be.
Az élet iskolájában tanulók a sorok között olvasnak.
Csak egy életünk van, de az gyakran mégsem az életre hasonlít.
Az egész több a részek összességénél. (...) Sosem egyetlen dolgon múlik az ember élete.
A túlvilág, ami a középkori emberek életének értelmet adott, semmivel sem volt kevésbé egy káprázat része, mint a modern emberek által favorizált humanista, nacionalista és kapitalista értelmek. A tudós, aki azt állítja, az élete értelmes, mert növeli az emberi tudást, a katona, aki azt állítja, az élete értelmes, mert a hazája védelmében harcol, és a vállalkozó, aki egy új cég felépítésében találja meg élete értelmét, ugyanúgy egy illúzió rabjai, mint középkori megfelelőik, akik ezt az értelmet a Szentírás olvasásában, keresztes háborúk vívásában és katedrálisok felépítésében találták meg.
Az életnek olyannak kéne lennie, mint egy színdarabnak; sokkal világosabb lenne a jelenetek eleje és vége.
Meg kell tanulni vállalni a feladatot, szembenézni a veszedelmekkel és megtalálni azt az apró bölcsességet, azt az okot, amiért ez az egész történt velünk. Hiszem, hogy ez a boldogság útja.
Az élet olykor elvesz ugyan egy fontos dolgot, de csak azért, hogy aztán az így keletkező űrt egy nálánál még nagyobb értékkel töltse ki.