Idézetek az életről
A halál nem biológiai kényszerből tapad annyira az élethez - csupán irigységből. Az élet olyan szép, hogy a halál beleszeretett, féltékeny, birtokló szerelemmel, amely megragad mindent, amit lehet.
A halál édes, akár a kőttes rétes. S az életnek is csak akkor van íze, akkor keserű, akkor sós, akkor savanya, akkor majoránnaízű vagy kakukkfűzamatos, ha lehet a desszerthez viszonyítani.
A változások nem egy pillanat alatt következnek be: egy fokozatos felfűtésű fürdőkádban akár halálra is főhet az ember anélkül, hogy észrevenné.
Sok olyan vallás létezik, ami azt állítja, hogy az élet után egy másik következik, egy új lét (...). Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Szép lenne, de amíg bizonyítást nem nyer, addig az ember vigyázzon a meglévő életére.
Az élet (...) olyan, mint egy grépfrút. (...) Narancssárgás, kívül gödröcskés, belül pedig nedves és kesernyés. Meg gerezdjei vannak. Ja, és egyesek a felét elfogyasztják reggelire.
Az élet a kétségbeesés túloldalán kezdődik.
Az elszalasztott pillanatok vissza szoktak térni, viszont az elhibázott mozdulatot nem lehet többé jóvá tenni.
Az életünk apróbb megrázkódtatásai gyakran nagyobb veszteségeinket jelképezik: a látszólag jelentéktelen aggodalmak a háttérben megbújó jelentősebb fájdalom képviselői.
Nincs szükség okra ahhoz, hogy élj. Az utat mindenkinek végig kell járnia.
Kívánhat-é ember többet: derékaljnak szülőföldet s két cserefa tömött árnyát szemfedőnek.
Az életet élvezni kell, szeretni a mindennapokat és mindent, ami körülvesz minket, megtanulni elfogadni és hálásnak lenni érte, mert minden azért történik, hogy segítsen nekünk, még ha ez olykor elképzelhetetlen is.
Az élet néha olyan, mint egy pókerjátszma: az ember akkor is nyerhet a végén, ha rossz lapokat osztottak neki.
Az élet tele van meglepetésekkel, hagyd, hogy meglepjen.
Az élet szakaszokra oszlik. (...) Mindegyik egészen más, mint a többi, és az embernek föl kell tudnia ismerni, hogy melyik szakaszban mit várnak tőle. Ez a sikeres élet titka.
Az élet szar, aztán pedig meghalsz.