Idézetek az életről
Az élet számtalan tragédiája ostoba és nevetséges apróságokból sarjad.
Nem hiszek a halál utáni életben. De biztos vagyok benne, hogy létezik a halál előtti teljes élet.
Tavasz. A legjobb időpont a változásra, és a változtatásra.
Van, ami véletlenül történik, és van, ami azért történik meg, mert megtesszük.
Az élet egy olyan történet, amelyet mások mesélnek rólunk.
Az élet csupa életveszély.
Életünk az első és az utolsó mosoly közti időszakot jelenti.
Az élet maga az üreshalmaz-axióma. Nulláról kezdődik és nullává lesz. Tudjuk, hogy mindkét állapot létezik, de egyik állapot létezésének sem kerülünk tudatába tapasztalati úton.
Titokban mindenki azt hiszi, hogy pontosan tudja, milyen lesz az élete. De arra nem gondolunk, hogy az életnek megvannak a maga tervei, és hogy tetszenek-e nekünk vagy sem. Így az embernek döntenie kell: vagy elfogadja a változást és halad előre, vagy küzd ellene és lemarad.
Az emberiség végül is olyan genetikusan meghatározott járművön ül, mely nem térhet ki a kerékvágásból. Ezeken a szekereken visznek bennünket lóhalálában egyik nemzedékből a másikba. A genetikus anyag nem ismeri, hogy mi a jó és mi a rossz. Azt sem tudhatja, hogy szerencsések vagy szerencsétlenek leszünk-e. Egyszerűen eszközök vagyunk, semmi több. Az örökletes anyag csak arra figyel, hogy számára hasznosak vagyunk-e.
Az élet (...) kémiai baleset.
Az összes tudomány közül a biológiában találjuk a legkevesebb törvényt - univerzális különösen kevés van. Természetesen az élőlények engedelmeskednek az alapvető fizikai és kémiai szabályoknak, de az élet gyakran a hézagokban keletkezik, és célja a határok tágítása - sokszor egészen a töréspontig. Az univerzum egyensúlyra törekszik - egyenletesen oszlatja el az energiát, felbomlasztja a szervezettséget, növeli a káoszt. Az élet kénytelen felvenni a harcot ezekkel az erőkkel.
A fájdalmat nem lehet lehagyni. (...) Az élet tragikus, de egyben értékes is, édes és rendkívüli.
A bölcső egy szakadék fölött ring, és a józan ész azt súgja, hogy létezésünk csak a fény egy rövid villanása két örökkévaló sötétség között. (...) Az ember rendszerint sokkal nyugodtabban szemléli a születése előtti végtelent, mint azt, ami felé tart.
Veszteni (...) csak akkor fogunk, ha kiállunk a játékból. Amíg benne vagyunk, mindig van lehetőség újítani valamit. Ez az élet.
Facebook
Pinterest