Idézetek az életről
Túl rövid az élet ahhoz, hogy ne mindig az álmainknak éljünk.
Az életnél hatékonyabb iskolát még senkinek se sikerült kitalálni.
"Csak gyerek", az annyi, mint "csak élet". A felnőtt egész életében ezt fogyasztja, abból és addig él, amíg a gyerek tart benne.
Nincs hétköznapi történet, mert minden történet különleges és egyszeri, tüneményes és magával ragadó a maga borzalmasságában.
A mindenségben ugyanaz az egyensúlyelv érvényesül, mint a piacokon: sohasem kapsz anélkül, hogy valahol meg ne kellene fizetned érte.
Az ember megtervezi az életét, ami éppen ettől válik unalmassá. Ami kiszámítható, az sosem érdekes.
Bármit tesz az ember, bárhová akar eljutni, a kezdőponttól mindenki a halálhoz érkezik meg.
A születéshez hozzátartozik a halál, az ifjúkorhoz az öregkor, az élethez magához pedig a megfelelő forma és az előre behatárolt időtartam.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy sajnálkozással töltsem. Ami volt, elmúlt és tanulom elengedni. Csak egy életünk van, hát hozzuk ki belőle a legjobbat!
Az élet tele van hullámvölgyekkel. Érdemes megünnepelni a felemelkedéseket, mert a völgyek mindig úton vannak.
Nem azért születtünk erre a sebzett, erőszakos és gyönyörű világra, hogy megpróbáljuk jobbá tenni, amennyire csak bírjuk?
Olyan fukar az élet: minden percet egyformán mér, mintha ugyanolyan édes lenne.
Azt hiszem, jó dolog gödörbe születni. Az hasonlít legjobban az élethez.
- A halál nem lehet olyan, mint az élet. Akkor nem lenne halál. - (...) Csak azért hívjuk halálnak, mert nem tudjuk, mi van a másik oldalon. De van valami, és mi itt arra készülünk fel. Ezért olyan az élet, mint egy iskola. - Rendben. De hogy készülünk fel? - Azzal, hogy élünk.
Az élet maga a bizonytalanság, és az egyetlen orvosság ez ellen a vakmerőség.