Idézetek az életről
Mára már jól tudom, a történések nem az élet spontán tréfái. Én csak sodródom az árral. Az ár pedig magával hoz, majd visz is mindent. A kulcsszó a döntés. Igen, igen, a döntés az én kezemben van.
Egész életünkben a jövő miatt aggódunk. Eltervezzük. Próbáljuk megjósolni, mintha az, hogy előre ismerjük, elnyomná a robbanást. De a jövő mindig változik. A jövő a legbelsőbb félelmeink otthona és a legvadabb reményeinké. De egy dolog biztos, ha végül megmutatkozik, a jövő mindig más, mint ahogy elterveztük.
Függőségek nem azáltal jönnek létre, hogy levegőre van szükségünk a légzéshez, vízre az iváshoz, gyengédségre a lelki békéhez stb. Ezek nem függőségek, hanem emberi szükségszerűségek. Ám amint elképzeléseket gyártunk arról, hogy hogyan, ki vagy mi elégítse ki ezeket a szükségleteket, egy "stratégiával" élünk ahelyett, hogy átélnénk azt a csodát, hogy az élet maga gondoskodik szükségleteink kielégítéséről, ha készek vagyunk érezni, megnevezni és felvállalni őket.
Az élet nem győzelem, a halál pedig nem jelent vereséget.
Megismerhetetlenül szeszélyes mester az élet, oly csodálatos módon önti formába a maga dolgait, ahogy rajta kívül senki. Megcáfol, felrúg minden törvényt, minden emberi okoskodást, és hinnünk kell az ő bölcsességének.
S mondhatnék többet vallomásnak: Én gyermeknek, jónak születtem, Csak az Élet lovalt be másnak.
Vágyaimat fukarabbul mérem: álmodtalak volna, életem? Mintha lovon szálltam volna fényben, piros lovon tavasz-reggelen. Csupa árnyak vagyunk a világon, hull a juhar rézszín levele. Mégis mindörökre áldva áldom, hogy virultunk s meghalunk bele.
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
Az élet meglepő. Ez volt az egyetlen bizonyosság, amely az élettel kapcsolatosan az évek során kikristályosodott bennem. Az élet kegyetlen és meglepő, egyhangú és meglepő, csodálatos és meglepő.
Élj úgy, mint akinek minden lépését áldás kíséri. Élhetsz úgy is, mint aki elátkozott. De akkor átkozott leszel. Viszont: hogy élhettél és munkálkodhattál, történjék bármi is, mindenképpen áldás volt; s azért volt áldás, mert elátkozott mivoltodban is képes voltál észrevenni az élet nagy esélyeit.
Nem szeretjük, hogy élünk. Nem örülünk neki. Holott nagy kiváltság lehet az élet, ha végül halállal kell megfizetnünk érte.
Azt mondják, az idő megváltoztatja a dolgokat. De az igazság az, hogy magadnak kell megváltoztatnod őket.
Mindannyian úgy vágunk neki az életnek, hogy a fejünk tele van csodálatosabbnál csodálatosabb eszményekkel, aztán évekkel később már szerencsésnek érezzük magunkat, ha a nap végén még életben vagyunk.
Az élet osztja a lapokat, és az embernek azzal kell játszania, amit kapott.
A lét a lét: fogyó nyalóka nyalod ameddig nyalhatod ha semmid nem fáj úgy heuréka.
Elment mellette az élet és őt észre se vette, elment az élete mellett és észre se vette.
Facebook
Pinterest