Idézetek az életről
Azt hitted, hogy elhagyott a múltad, tőled elfújt minden rosszat a szél. Indulnál egy új úton előre, ahogy minden ember újat remél. El ne hidd, hogy nyomtalanul élhetsz, minden percnek roppant súlya lehet. Boldogságod összefügg a múlttal, jó is, rossz is együtt él veled.
Senki sem tudja teljesen biztosan, milyen hatással van mások életére. Sokszor fogalmunk sincs. Mégis ugyanúgy cselekszünk.
Élünk máról holnapra és várunk, terv és cél nélkül visszük dolgainkat, csak éppen, hogy meg tudjunk élni ma, mert a holnap már valami furcsa várakozás ködébe vész, mely ha nem lenne: értelmét vesztené létezésünk ezen a világon.
Szeretnék elkerülni innen, és egy olyan helyen, ahol senki sem ismer, és senki sem vár el dolgokat tőlem, kis időre más lenni.
Változik a fény. Elszállt a pillanat. Egy pillanat. Ennyi adatik az embernek. Több nem. Egyetlen pillanat, jó vagy rossz. Ez be van fejezve. Ennél befejezettebb már nem is lehet.
Úgy éreztem, hogy kicsúszott a kezemből a saját életem. Semmiben nem én döntöttem. Mindenben mások utasításait kellett követnem. Ezért kellett bizonyos tekintetben lerombolnom az addigi karrieremet, hogy újraépíthessem.
Az ember csak egészen kicsiny feladatot kap, és bajunk az, hogy túl sokat akarunk megoldani, ahelyett, hogy a kicsinyt észrevennénk.
Az élet belülről kifelé fejlődik, megnyílik a fénynek és kitárul a szemnek.
Az életben lesznek olyan idők, amikor nehéz lesz mosolyognod, de annak ellenére, amit látsz, az összes fájdalom ellenére meg kell őrizned a humorérzékedet. Tudnod kell mosolyogni azon a sok baromságon!
Egy férfi, aki úgy alszik, hogy senki sem fekszik az oldalán az ágyban, és aki három hónapja nem látta a kislányát, nem sikeres az életben, hiába milliomos.
Szeretem a szíveket. Ezek az élet, szeretet és humanitás szimbólumai.
Az élet olyan gépezet, amelynek mozgását a pénz szabályozza.
A legtöbb ember mellett elmegy az élet, miközben nagy terveket kovácsol.
Úgy élni a világban, hogy nem ismerjük a világ értelmét, olyan, mint egy nagy könyvtárban bóklászni, de meg sem érinteni a könyveket.
Amit Európa csodál, azért Ázsia büntet. Ami bűn Párizsban, az elkerülhetetlenül szükségessé válik, mihelyt az ember túljutott az Azori-szigeteken. Semmi sem állandó idelent a földön, közmegegyezések szerint élünk, amelyek a világtájak szerint változnak. Aki már kényszerűségből belesimult minden társadalmi formába, annak meggyőződés, erkölcs csak holt szavak. Egyetlen igaz érzés marad csupán bennünk, az, amelyet a természet ültetett belénk: az önfenntartás ösztöne.
Facebook
Pinterest