Idézetek a boldogságról
Előbb magunkra kell vigyáznunk, utána másokra! A sorrend fontos, előbb én, utána a többiek. Ha a sorrend megfordul, az ember soha nem talál rá a boldogságra.
A boldogság törékeny dolog. Semmi tartósat nem lehet rá építeni. Csak a kötelesség maradandó.
A megkeseredett emberek humora intelligens és nyugalmas. A boldogoké spontán és unalmas.
Ha visszanézek most a múltra,
Álomnak tetszik az egész.
Hisz' ily bolondot nem művelhet
Soha a józan emberész.
És mégis, sokszor úgy óhajtom:
Legyen ily álom életem.
Kacagjon rajta minden ember,
Csak engem boldoggá tegyen!
Oly kevés boldogság ért ezelőtt az életben, hogy amit most kapok, azt felemésztem abban a pillanatban!
Sokkal több Boldogságot lehet találni a földön, mint ahogy általában hiszik, de az Emberek legnagyobb része soha föl nem fedezi őket.
Kapj a múló pillanaton,
még visszarívod, ember:
a boldogság félénk nagyon,
nem jön, ha hívod, ember.
A tudatosság az igazság utazása. Tudom, hogy ez ködösen és idealisztikusan hangzik, de nem vagyok valami boldog, és kétségbeesetten azzá szeretnék válni. Úgy érzem, hogy valahol mélyen bennem lakozik a boldogság elérésének képessége. Azt gondolom, hogy azért voltam eddig ilyen boldogtalan és összezavarodott, mert valamiért ez akartam lenni. Úgy érzem, hogy nem akarok boldogtalan lenni, legalábbis ezt mondom, de a cselekedeteim, gondolataim, vagy az, ahogyan a gondolataimat értelmezem, mást mondanak.
Boldoggá tesz, amit csinálsz? Ha nem, akkor csinálj valami mást! Boldog vagy ott, ahol vagy? Ha nem, akkor menj máshová. Ha itt sem vagy boldog és máshol sem voltál az, akkor nem a helyet kell megváltoztatnod, hanem a hozzáállásodat.
Életem legnagyobb részét azzal töltöttem, hogy boldoggá próbáltam gondolni magam, és a tény, hogy nem jártam sikerrel, véleményem szerint egyedül azt jelentheti, hogy nem vagyok elég jó gondolkodó. Eddig még soha nem jutott eszembe, hogy a boldogtalanságom oka esetleg nem a hibás gondolkodás, hanem maga a gondolkodás.
Ne akarj boldogtalannak látszani. Vagy elfelejtetted volna, hogy mennyi és mekkora boldogságban volt részed?
Anicius Manlius Severinus Boethius
A boldogság... nem könnyű dolog. Önmagunkban meglelni nagyon nehéz; másokban meglelni lehetetlen.
Sohasem hittem, hogy a boldogság az élet alapvető mércéje és végcélja. Sőt egyre inkább úgy gondolom, csak akkor érhető el, ha nem maga a végcél. Csak azok boldogok, akiknek a boldogságon kívül más céljuk is van: mások öröme, az emberiség sorsának jobbítása, vagy akár valamilyen művészi tevékenység vagy cselekvés, amelyet nem eszköznek, hanem önmagában is ideális célnak tekintenek. Valamilyen más célt követve, az odavezető úton találjuk meg a boldogságunkat.
Előbb magunkra kell vigyáznunk, utána másokra! A sorrend fontos, előbb én, utána a többiek. Ha a sorrend megfordul, az ember soha nem talál rá a boldogságra.
A boldogság törékeny dolog. Semmi tartósat nem lehet rá építeni. Csak a kötelesség maradandó.
A megkeseredett emberek humora intelligens és nyugalmas. A boldogoké spontán és unalmas.
Ha visszanézek most a múltra,
Álomnak tetszik az egész.
Hisz' ily bolondot nem művelhet
Soha a józan emberész.
És mégis, sokszor úgy óhajtom:
Legyen ily álom életem.
Kacagjon rajta minden ember,
Csak engem boldoggá tegyen!
Oly kevés boldogság ért ezelőtt az életben, hogy amit most kapok, azt felemésztem abban a pillanatban!
Sokkal több Boldogságot lehet találni a földön, mint ahogy általában hiszik, de az Emberek legnagyobb része soha föl nem fedezi őket.
Kapj a múló pillanaton,
még visszarívod, ember:
a boldogság félénk nagyon,
nem jön, ha hívod, ember.
A tudatosság az igazság utazása. Tudom, hogy ez ködösen és idealisztikusan hangzik, de nem vagyok valami boldog, és kétségbeesetten azzá szeretnék válni. Úgy érzem, hogy valahol mélyen bennem lakozik a boldogság elérésének képessége. Azt gondolom, hogy azért voltam eddig ilyen boldogtalan és összezavarodott, mert valamiért ez akartam lenni. Úgy érzem, hogy nem akarok boldogtalan lenni, legalábbis ezt mondom, de a cselekedeteim, gondolataim, vagy az, ahogyan a gondolataimat értelmezem, mást mondanak.
Boldoggá tesz, amit csinálsz? Ha nem, akkor csinálj valami mást! Boldog vagy ott, ahol vagy? Ha nem, akkor menj máshová. Ha itt sem vagy boldog és máshol sem voltál az, akkor nem a helyet kell megváltoztatnod, hanem a hozzáállásodat.
Életem legnagyobb részét azzal töltöttem, hogy boldoggá próbáltam gondolni magam, és a tény, hogy nem jártam sikerrel, véleményem szerint egyedül azt jelentheti, hogy nem vagyok elég jó gondolkodó. Eddig még soha nem jutott eszembe, hogy a boldogtalanságom oka esetleg nem a hibás gondolkodás, hanem maga a gondolkodás.
Ne akarj boldogtalannak látszani. Vagy elfelejtetted volna, hogy mennyi és mekkora boldogságban volt részed?
Anicius Manlius Severinus Boethius
A boldogság... nem könnyű dolog. Önmagunkban meglelni nagyon nehéz; másokban meglelni lehetetlen.
Sohasem hittem, hogy a boldogság az élet alapvető mércéje és végcélja. Sőt egyre inkább úgy gondolom, csak akkor érhető el, ha nem maga a végcél. Csak azok boldogok, akiknek a boldogságon kívül más céljuk is van: mások öröme, az emberiség sorsának jobbítása, vagy akár valamilyen művészi tevékenység vagy cselekvés, amelyet nem eszköznek, hanem önmagában is ideális célnak tekintenek. Valamilyen más célt követve, az odavezető úton találjuk meg a boldogságunkat.
Megdolgozhatsz mindenért, de ami boldogít, az ingyen van.
A boldogság nem pusztán a boldog pillanatok összege.
Megdolgozhatsz mindenért, de ami boldogít, az ingyen van.
A boldogság nem pusztán a boldog pillanatok összege.