Idézetek a boldogságról
Mindenkinek szüksége van valakire, mert alapvetően ez a boldogság kulcsa.
Mit jelent az, hogy valaki boldog? Én azt gondolom, hogy ezt senki sem tudja. (...) Egy biztos: nem nagy öröm az öregség.
Boldogságod nem csak a külső körülményeid függvénye, hanem megteremtője is! Minden külső ok nélkül is lehetsz derűs, szomorú, sötét időben is, és meglátod: kisüt a napod!
Nyomorúságos állapotban leszűkül a boldogságot szerző események és élmények köre. Tehát kisebb a boldogságkor, de ugyanúgy megvan a maga átmérője, tehát teljessége, mint a gazdag ember esetében.
Van az úgy néha, hogy az embernek muszáj nevetnie. Csak úgy, semmiért akár. És ilyenkor aztán senki-semmi vissza nem tudja fojtani a nevetést.
A gyerekeknek (...) arra van szükségük, hogy megtapasztalják a szüleik szabadságát, boldogságát és jó közérzetét Csak ez adhat zöld jelzést nekik, hogy ők maguk is lehetnek boldogok, szabadok, és jól érezhetik magukat.
Ki tudja mérni a boldogságot? Csak mi magunk, magunknál. Túl alacsony? Vegyünk egy másik mércét vagy hasonlítsuk magunkat azokhoz, akik a boldogságlétra alacsonyabb fokán állnak! Ahogy a státusznál, úgy itt is, mindig vannak felettünk és alattunk is. Nézzünk tehát lefelé, az biztosan segít. Csak nehogy tériszonyunk legyen!
A boldogságot úgy definiálom, mint az örömteli tapasztalatok sokaságának összegződése. Az öröm fontos érzelem, amely energiát ad és segíti az együttműködést. Ha az ember élete egy bizonyos időszakában sok örömteli pillanatot él át, boldognak mondja magát.
A boldogság felé nem lehet menni. A boldogság egy mellékhatás. Akkor jön el, amikor úgy dolgozom, és úgy létezem egy adott pillanatban, hogy még időm sincs másról gondolkodni.
A boldogságnak (...) nincs vége, mindig többet akar. Akinek van egymilliója, rögtön az ötszörösét szeretné.
A legnemesebb művészet másokat boldoggá tenni.
Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt; Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik. Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél, Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél, Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény, Szétpattanó habocska a csendes tó szinén.
A helyes magatartással velejár a belső egyensúly nyugalma, a boldogság egyedüli forrása.
A papság és a babonák a legnagyobb gátjai annak, hogy az emberiség a boldogság felé haladhasson.
Nem minden lélek képes ugyanúgy a boldogságra, ahogyan nem minden föld ad egyforma termést sem.