Szavak ereje
A szavak olyanok, mint a röntgensugár: ha megfelelőképpen használja őket az ember, bármin keresztülhatolhatnak.
Ha elég jól megírjátok, hogy eldördült egy lövés, az többet ér, mint ha valóban eldördült volna az a lövés.
A szavak hatalommal bírnak. Beférkőznek a résnyire nyitott ajtón, vagy akár a kulcslyukon is. Beleakaszkodnak az egyénbe, és nemzedékeken furakodnak át.
A szavaknak mágikus erejük van. Ha sokáig azt mondják, hogy tolvaj vagyok, akkor elkezdek lopni.
A fizikai világban az emberek legnagyobb ereje a szavakban rejlik. A hangokkal teremtetek és pusztítotok, érzelmeket korbácsoltok fel és fojtotok el, zseniális gondolatokat szöktettek szárba vagy épp tiportok a sárba.
Nincs hatalmasabb erő, mint a szó. Vagy értelmével győz meg és hódít, vagy pedig, ami még rettenetesebb, érthetetlenségével hálóz be és nyűgöz le. A szó elnémítja a fegyvereket is.
Az otthon nagyon erős szó; egy mágus sem beszélt, és egy szellem sem válaszolt ennél nagyobb erővel. Minden varázslatnál erősebb ez a szó és ez a név.
Félelmetes, milyen ereje van néha egy szónak. Sorsokat sodor és életeket dönt. Egyetlen szó, amit nem kellett volna kimondani.
A szavaknak ereje van, ezt mondta. A szavak karddá válnak annak a kezében, aki jól bánik velük.
Szememen keresztül mérgezett szavakat szívtam magamba, sokkal dúsabbakat, mint amilyeneket tudtam; s valami különös hatalom a szavak erejével újrateremtette bennem olyan őrültek történetét, akikhez semmi közöm nem volt, a marcangoló szomorúságot, egy egész élet lassú pusztulását: hátha megfertőznek a szavak, s halálos lesz a mérgezés? Szívtam magamba a szót, engem szívott magába a kép, s végeredményben csak az mentett meg, hogy a két egyidejű veszedelem kölcsönösen semlegesítette egymást.