Szabad vagyok
Nem remélek semmit. Nem félek semmitől. Szabad vagyok.
A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És elhagyod a földet, mocsarat, és minden bánatot, gondot, nehézséget. És szállsz! Repülsz! Tiéd a kék ég. És a csillagos ég. A végtelenség... Nem köt semmi. Sem a saját lelked, sem egy vesztébe rohanó világ, sem egy beteg társadalom gondja. Szabad vagyok - ez öröm. És ami még csodálatosabb érzés: végre hazataláltál!
Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak. Én nem! - mondta a rács. - Engem majmok köré zártak.
Szabad vagyok, mert tudom; egyedül én vagyok erkölcsileg felelős mindenért, amit teszek.
Szabad vagyok. Büszke vagyok a testemre, mert Isten megnyilvánulása a látható világban.
Járom a magam útját. Szabad vagyok és boldog. Nyitott a világra. Igyekszem nap mint nap friss tekintettel felfedezni benne a csodát. És ezáltal haladok valami felé, ami más, ami lényegibb, igazabb.
Nem hiszek az Elrendelésben, mert szabad vagyok: oly szabad, mint a bolond bogáncs a szélben vagy vad bozót között a vad. "Vezessen Hozzád a szabadság!" így kérem olykor aki vár, mert nem annak kell az imádság, ki Istent megtalálta már.
Vasalhatsz bár ezer bilincsbe szorosan: szabad vagyok, szabad szárnyalni magasan.
Mondanám, hogy szabad vagyok - emlékeim: agykérgembe vésve, s e képzettársítások szeszélye múltam száz rabságába von.
Facebook
Pinterest