Reinkarnáció
Fiatalon az ember a társadalmi rendszerekről, a művészetekről meg a megélhetésről gondolkodik, öregen - a reinkarnációról.
Úgy találva, hogy létezem a világban, hiszem, hogy ilyen vagy olyan alakban, de mindig létezni fogok.
Nem akkor kezdődtem, amikor megszülettem, sem akkor, amikor megfogantam. Folyamatosan növök, fejlődöm megszámlálhatatlan miriádnyi ezredéven keresztül... az összes előző énemnek megvan a hangja, visszhangja és súgása bennem.
Ahogy álmok ezrein át élünk jelenlegi életünkben, úgy jelenlegi életünk is csupán egy a sok ezer ilyenfajta élet közül, amelybe egy másik, sokkal reálisabb életből lépünk be... és amelybe visszatérünk halálunk után.
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe.
Földünk új lakója, óh, édes jövevény! A látnokok jövendölése úgy szólt hogy létezel bár, s embereknek születtél, hajdani életed is ember volt, sokkal előbb, mint hogy anyád most keblére ölelhet téged, gyámoltalan idegent.
Meghaltam mint ásvány és növény lettem, Meghaltam mint növény és állattá váltam, Meghaltam mint állat és ember vagyok. Miért kellene félnem? Mikor váltam kevesebbé a haláltól?
Midőn az ember meghal, vélem én, Lelke visszatér a földre. Valami új hús-álruhát öltve Új anya öléből lép elénk. Karja erősebb, szelleme fénylő: A régi lélek újra útra kél.
Amikor az európai gyerek rájön, a halál elkerülhetetlen, az óhatatlanul traumatizálja. Az indiai gyerekben viszont hasonló trauma zajlik le, amikor rájön, hogy az újjászületés elkerülhetetlen.
A halál nem más mint kapu az új életbe. Ma élünk és újra élni fogunk. Visszatérünk megannyi alakban.
Már előző életemben sem hittem a lélekvándorlásban.
Korábban azt gondoltam, ha létezik reinkarnáció, akkor elnökként, pápaként vagy .400-as baseball-ütőjátékosként szeretnék újjászületni. Most viszont már inkább kötvénypiacként térnék vissza, mert akkor mindenki tőlem tartana.
Facebook
Pinterest