Olvasás
Az olvasás segít élni, életben maradni, növeli az empátiát, a másik ember és a világ megértését.
Ha (...) elég jó az író, az ember belekarolhat, és együtt korcsolyázik, bógnizik vele, az nagyon jó érzés.
Ötévesen megtanultam olvasni. A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta, de mindegyikben új világok és új barátok vártak. A mai napig fura érzés önt el, amikor először ütök fel egy kötetet. Izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
A tanulás az ismétlésen (...) alapszik, ezert hasznosabb kétszer elolvasni ugyanazt a szöveget, mint két különbözőt egyszer-egyszer - feltéve persze, hogy az adott szöveg kellő mélységgel rendelkezik.
Olvassál. Az olvasott ember kiemelkedik a bunkók közül. És a könyv karnyújtásnyira van tőled.
Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet.
Az ember csak akkor olvasson, ha saját gondolatainak forrása elakad, ami bizonyára a legjobb fejjel is megtörténik. Ellenben, ha a könyvvel, amelyet a kezetekbe vesztek, a saját őserejű gondolataitokat űzitek el, ez bűn a szent szellem ellen.
Minden (...) könyvnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap.
Sokan eredendően pozitívumnak tartják az olvasást és a könyveket, mintha a tintával tarkított és összefűzött lapok a lélek egyedülálló hatalommal bíró gyógyszerei lennének. Pedig egy pillanat alatt belátható, hogy ez a legkevésbé sem igaz: az olvasás és a könyvek mérhetetlen kárt is okozhatnak.
Tudom, milyen örömöt jelent az olvasás. De az olvasás öröme nem hasonlítható össze a tapasztalás örömével. Igazi szerelem, igazi félelem, igazi harag, igazi boldogság. Az olvasás csak szemlélődés.
Ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle művé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét. Az olvasók társszerzők - szerencsére a honoráriumból nem kérnek, sőt, pénzt adnak a könyvekért. Isten, jól találtad ezt ki, köszönöm szépen.
Minden írásról azt gondolom, hogy amit én leírtam, az a fele. A másik felét az olvasó teszi hozzá, mellérakja a saját élményeit, gondolatait, ilyen alapon ahányan elolvasnak egy könyvet, az annyiféle könyvvé válik.
Facebook
Pinterest