Olvasás
A meseolvasásba csakis azután kezdjünk bele, miután gondoskodtunk arról, hogy senki és semmi nem zavar meg közben minket! A környezet és a gyerek hozzáállása akkor lesz megfelelő, ha minderre odafigyelünk. Ebben az esetben képes lesz a mesét hallgató kisgyerek ellazulni, megnyugodni és elaludni.
Olvasás közben az lehetsz, aki csak akarsz. Egy időre elmenekülhetsz saját magad elől.
Az olvasók és az álmodozók nem különböznek. Nem a világhoz ragaszkodnak, belső képeiket hajszolják csupán, és a többi olvasót és álmodozót hívják hozzájuk tanúul.
A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.
Balgaság volna azt hinni, hogy egy jó könyveken tartott gyerek valami ellenmérget hord magában a rossz olvasmány ellen. Nem olvassuk még mi felnőttek is az újságot? - Miért? Mert az agy tohonya állat, és rákap arra, ami üresen vagy csaknem dolog nélkül hagyja, nehogy más, nehezebb munkát végeztessünk vele.
Olvassátok először az összes jó könyvet, különben egyáltalán nem sikerül elolvasni őket.
Minél inkább növeljük jó könyvekkel ismeretkörünket, annál szűkebb lesz azoknak az embereknek a köre, akiknek a társaságában kedvünket leljük.
Minden könyvben, amelyet a kezébe vesz az ember, van tanulnivaló, és meglehetősen gyakori, hogy a rossz könyvekből többet lehet okulni, mint a jókból.
- Sajnálatos módon az olvasás mostanára már kiment a divatból.
- Semmi baj. Annál több jut nekem.