Robert Craig
1963 — angol postás és író
Tudom, milyen örömöt jelent az olvasás. De az olvasás öröme nem hasonlítható össze a tapasztalás örömével. Igazi szerelem, igazi félelem, igazi harag, igazi boldogság. Az olvasás csak szemlélődés.
Kis botlások nélkül tökéletes emberek lennénk, a tökéletes emberek pedig unalmas bábok.
Ha egyfolytában boldogok lennénk, honnan tudnánk, hogy azok vagyunk?
A buta emberek azért követik a divatot, hogy beszédtémát szolgáltassanak saját maguknak, a nyugdíjasok ugyanebből az okból kertészkednek.
Fiatalkorodban az élvezetek fele abból származik, hogy hülyeségeket csinálsz, felelőtlenül viselkedsz, ostoba hibákat vétesz. Milyen lenne az életünk, ha nem követnénk el ezeket a ballépéseket?
Minden egyes férfit átmeneti jelenségként kell szemlélni, mivel így a legtöbbjük átesik a rostán. Amikor autót veszek, vonzó tulajdonságokat és hosszú távú megbízhatóságot keresek; amikor taxiba szállok, csak az számít, hogy guruljon a kocsi.
Ha a hülyeség terén végzett kimagasló teljesítményért is járna Nobel-díj, már most elkezdhetném írni a köszönőbeszédemet.
Azok jelentik a legjobb társaságot, akiket könnyű megnevettetni.
Arra várni, hogy majd csak leszólít egy partiképes férfi, pontosan ugyanolyan naivitás, mint telefonon keresztül választani használt autót.
A bonyodalom a fejlődés záloga.
Ha uralni tudom a boldogtalanságot, nem lesz hatalma fölöttem.
A macskatartás jó fokmérője annak, hol tartanak az egyedülálló nők a becsavarodási folyamatban.
Boldogságmorzsákért élünk. Egyik pillanattól a másikig; csak abban reménykedhetünk, hogy ezek a pillanatok nem esnek túl távol egymástól.