Meditáció
A meditáció egy ugrás: először a fejtől a szívig, majd a szívtől a létig. Egyre mélyebbre és mélyebbre hatolsz magadban, ahol a számítgatásokat hátra kell hagynod, ahol minden logika értelmét veszti.
Nekem olyan a meditáció, mint a napi fürdés. Azt, hogy az ember megmossa a testét, természetesnek veszi a társadalom, de fura módon azzal nem foglalkozunk, hogy megtisztítsuk az elménket a zajtól.
Meditációs gyakorlatod során semmit sem szabad ráerőltetned elmédre, de ne is hagyd, hogy elkalandozzon.
A könyvek nem csupán arra valók, hogy elolvassuk őket. A meditáció egy formáját kínálják fel.
Ha jól belegondolunk, valójában egy rettegés az élet. Sokan a korábban megélt negatív dolgokból építkeznek, annak alapján tervezik az életüket. Amikor gyereket nevelünk, minden pillanatban azt mondjuk, jaj erre vigyázz, nehogy elessél, stb. Aztán a szomszédok, a barátok is elmondják, mire vigyázzunk, sőt a tévében is a rádióban is ezt látjuk, ezt halljuk. Milyen élet ez, ha folyton tartani kell valamitől? A meditáció megtanít arra, hogy a pillanatot éld meg. Abban pedig nincs félelem.
A világ kizárása nem azt jelenti, hogy hátat fordítunk a környezetünknek, ellenkezőleg: kicsit élesebben látjuk a világot, kézbe vesszük az irányítást, és próbáljuk szeretni az életet.
Társas lények vagyunk mi, emberek. Ezért fontos, hogy elérhetőek legyünk. Egyedül nem létezhetünk. De néha kapcsoljuk ki a telefonunkat, üljünk le, hunyjuk le a szemünket, vegyünk mély lélegzetet, és gondoljunk valami másra. Vagy ne gondoljunk semmire. Nevezhetjük ezt meditációnak, jógának, mindfulnessnek vagy egyszerűen józan észnek. Mindegyik jótékony hatású.
Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el.
Öt centire vagyunk egy hatalmas, villogó, zsúfolt képernyőtől, ami állandóan változik - és ez a kép az életünk. Tennünk kell egy lépést hátra, majd még egyet, és nyugodtan maradni, hogy befogadjuk, ami kirajzolódik a vásznon, és átlássuk a teljes képet.
Ha a testépítés body-building, akkor a meditáció egy "tudat-building", "tudat-építés" vagy "agyépítés", pontosan úgy, ahogy a sportban a testépítés.
Ha jobban tudatában vagyunk saját gondolatainknak, vissza tudunk lépni, és rájövünk, hogy a további negatív feszültséget generáló tépelődés nem feltétlenül a valóságot reprezentálja. Nem kell érzelmileg reagálni. Ez csak egy spontán háttérlocsogás, amelyet agyunk folytat le magával. Amikor erre ráébredünk, könnyedén le tudjuk csillapítani.
Az emberek azt hiszik, hogy a meditáció nagyon időigényes, pedig éppen az ellenkezője igaz. Utána több idő lesz mindenre, mert nem rágódunk értelmetlen dolgokon.
A testtel való összekapcsolódás minden relaxációs és meditációs gyakorlat alapja. Minél több időt töltünk a testi érzeteinkkel, annál nyugodtabbak és összeszedettebbek leszünk, és a magunk elfogadása is nagyban megerősödik.
Minden meditáció elősegíti a megvilágosodást vagy rávilágít, hogy mi áll még az útjában.