Rüdiger Dahlke

Egy szervezet addig marad egészséges, amíg tudata ellátja és hordozza valamennyi testrészét és szervét. Ahol visszavonul, mert nem akar többé szembenézni az adott szerv által képviselt témával, betegség alakul ki. Ezért is lehetséges a betegségek tüneteiből a háttérbe szorított tudati témára és az ehhez tartozó életfeladatra következtetni. Ha valaki kiszorít bizonyos témákat, kérdéseket az életéből, egyre több beteg rész keletkezik benne és egyre nehezebb lesz az élete. Ha a tudat egészen kivonul egy adott területről, mert az érintett teljes mértékben felad egy problémát, a szerv felmondja a szolgálatot és ki kell cserélni - vagy szó szerint, vagy csak a funkciójában. Ha a lélek egészen kivonul a testből, halálról beszélünk, ami gyakran már az érintett életében, fokozatosan bekövetkezik.

Tudományos szempontból az ima megőrzi az egészséget és egészségessé tesz, vallásos szempontból pedig segít az imádkozónak és azoknak, akikért az ima szól.

Minden kép belülről érkezik - a (kreatív) erő a nyugalomban rejlik.

Minden meditáció elősegíti a megvilágosodást vagy rávilágít, hogy mi áll még az útjában.

Egymást szeretni annyit tesz, hogy kitárulkozunk egymás előtt, leromboljuk a korlátainkat és a kettőből egy válik. Ezt az egyet aztán sokkal többnek éljük meg, mint a két különálló rész együttesét. Az érzések szintjén is új korszak köszönt be és valami egészen új keletkezik.

Mindenki a saját világában él. Ha meg akarjuk változtatni a világunkat, nekünk kell megváltoznunk.

Aki nem érzi magát felelősnek a saját kudarcaiért, egyértelműen kivetítésre való hajlamát és az élet törvényeiről alkotott hiányos ismereteit bizonyítja.

Bármi ellen harcoljunk is, a harc sosem tépi ki a probléma gyökerét. Erőszakkal semmit sem lehet kitörölni a világból. Ha allopátiás, azaz tüneteket kezelő módszerekkel próbáljuk megszüntetni a panaszokat és a betegségeket, arra az oldalra toljuk őket, ahol csak még veszélyesebbé válnak.

Ha mindig befelé néznénk, ahányszor csak zavar minket valami a másikban, véget vethetnénk a kivetítéseknek és semmi sem tudna többé felbosszantani.