Karácsonyi vers
Zúgva nyargal a szél, hordja a havat, Mindenekre tiszta fénypalástot ad. Egyiránt borít el bércet, völgyeket, Tán az egyenlőség tart ma ünnepet. Ünnep van valóban, ím a büszke vár Dús világításnak özönében áll, Fényes csarnokáról hangzik a zene, S vad dombérozásnak hangja jön vele.
Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra...
Ezüst esőbe száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sürű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsürű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.
Havat terel a szél az erdőn, mint pehely-nyájat pásztora. S néhány fenyő már érzi sejtőn, miként lesz áldott-fényű fa.
Betlehemi csillag Szelíd fénye mellett Ma az égen és a földön Angyalok lebegnek. Isten hírvivői Könnyezve dalolnak Békességet, boldogságot Földi vándoroknak.
Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedűl vagyok.
Nem tudok én igazi ajándékot osztogatni Mint a tehetősek aranytollat és cigarettatárcát Én mindenféle szép szavakat gyüjtögettem Adogattam olcsón, még nekem is maradt, Gondoltam ezekből csinálok most valamit Komponálok egy szép karácsonyi korált Amit aztán majd együtt fogunk énekelni...
Kicsiny kunyhóban szeretet, Szeressétek a gyermeket, E szent karácsony ünnepén Önöknek ezt kivánom én.
Szelek szárnyán, fenyőágon megérkezett a karácsony. Fogadjuk meleg szobával, friss sültekből vacsorával, ünnepeljük, marasztaljuk, énekszóval magasztaljuk.
Ne a hóban, csillagokban, Ne ünnepi foszlós kalácson, Ne díszített fákon, hanem A szívekben legyen karácsony!
Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek hogy emberek lehessetek!
Majd a karácsony hozza végül Az apró szívek örömét; De a "bubus" már nagy szakértő, Bírálva hordja meg szemét, S ha nem drágát hozott az angyal Ajak lepittyed és befagy; Biz, édes Jézuskám, te is már A luxus terjesztője vagy!
Kint is bent is nagy vacogás, ringassuk hát a Gyermeket, nem válthat meg már semmi más, csak a jóság, a szeretet. Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel!