Hasonlat
Az élet olyan, mint egy hatalmas perzsaszőnyeg, amelyben az egyes életek bele vannak szőve, de amely ezeket mégis felülmúlja s olyan összefüggést teremt, amelyre az egyes életeknek nincsen rálátása.
Az élet olyan, mint a hegymászás, a mely czéltalan erőlködés lenne, ha a nehezen elért ormon tisztúlt levegőben nem várna reánk a tágult perspectiva fölemelő, pompás képe. Élet az ilyen élet?...
A barátok olyanok, mint a kő a falban: az első, mely leomlik, maga után vonja a többit.
A pénz olyan, mint a röntgensugár, kihozza a legrejtettebb hibákat és elárulja a gyenge pontot is.
A pénz olyan, mint a szépasszony híre. Se jót, se rosszat nem lehet róla mondani - a félreértés kockázata nélkül.
A felhalmozott, a rejtegetett pénz olyan, mint a kőszén, a mi a bányákban marad, mint az eke, a mit nem mélyesztenek a földbe. Megeszi a rozsda. Haszontalan ronggyá válik. A pénz csak akkor érték, ha forog.
A házasság olyan, mint egy rossz hírű erdő, a melyen ha keresztül megy az utazó, és nem fosztják ki, nem mindennapi szerencséje van.
Egy rosszul megformált szerep olyan, mint a beázás. Maradandó foltot hagy maga után...
A házasság olyan, mint az olló, melynek szárai elválaszthatatlanok egymástól. Ezek gyakran ellentétes irányban mozognak, de pórul jár, aki közéjük próbál állni.
A fájdalom néha olyan, mint egy vihar, ami a semmiből bukkan fel. A legtisztább nyári reggel is végződhet égszakadással.
A férfiak úgy kezelik a barátságot, mint a focilabdát: ide-oda rugdossák, mégsem esik szét. A nők pedig óvatosan bánnak vele, mint az üveggel, és mégis apró darabokra törik.
Hasonlítsuk az emberi test mintegy 20 ezer génjét egy több ezer kötetes állománnyal rendelkező könyvtár összesített információmennyiségéhez! E DNS-könyvtár valamennyi könyve mondatokba rendezett szavakból áll. Ezek a DNS-mondatok a gének. Az egyes mondatok tovább szerveződnek bekezdésekké és fejezetekké. Ezek a rendkívül pontosan összehangolt és együttműködő genetikai egységek megfelelői, amelyek még magasabb szinten a könyveket, a fölött a könyvtár egyes részlegeit (a szöveteket, szerveket stb.) alkotják. És itt jön a lényeg: a könyvtárba látogató olvasó átfogó élményanyagát nem csupán a polcokon lévő könyvek összessége határozza meg. Az olvasót más és más benyomások érhetik attól függően, hogy mikor látogat el a könyvtárba, ki kíséri el, mely részlegeket keresi fel, a könyvtár mely részei tartanak nyitva vagy zárva az adott időpontban, és milyen könyveket emel le a polcokról. Egyszóval az, hogy mit olvas el az olvasó, vagyis hogy mely gének fejeződnek ki és melyek nem, a biológiai és környezeti impulzusok roppant összetett kölcsönhatásain múlik. A lehetőségek végtelenek, és a környezet hatásai nélkülözhetetlenek a folyamatban.
Facebook
Pinterest