Hallgatás
Beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút, fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely.
Mennyivel jobb lenne sokszor inkább meg sem szólalni! A beszéd egy erősen túlértékelt tevékenység.
A beszélgetés akkor válik minőségi időtöltéssé, ha érdeklődéssel és a megértés szándékával hallgatjuk társunkat, miközben gondolatairól, érzéseiről és vágyairól beszél. A hallgatás tanulása néha nehezebbnek tűnik, mint egy idegen nyelv elsajátítása, ám minden fáradozást megér, hogy képessé váljunk szeretetünk kifejezésére.
Az emberek totál kiakadnak attól, ha az ember hallgat; paranoiások lesznek tőle, mert azt hiszik, mindenfélét gondol róluk.
Az embernek két füle van és egy szája. Ez pedig világos üzenet. Kétszer hallgass, egyszer beszélj!
Hallgatni arany. A szavak elárulhatnak, ha rosszul választod meg őket, vagy keveset jelentenek, ha túl sokat használod őket.
Ha nem tudunk igazán mit mondani, vegyük tudomásul, ne terheljük a másik felet azzal, hogy még ő könnyítsen rajtunk.
Általában az intelligencia jele, ha valaki tartani tudja a száját. Gondolkodni, elmélkedni csak úgy lehet, hogyha az ember magába mélyed.
Facebook
Pinterest