Gondolkodás
Sötétben és csendben nem lehet gondolkodni. Nem csoda, ha az emberiség technológiai fejlődése olyan rohamosan megugrott, miután Edison kapcsolt. Ebben az évszázadban több könyv jelent meg, mint az előzőkben összesen, ezt a múltkor egy műsorban hallottam. Ha nincsenek impulzusok, nincs gondolkodás sem.
A logikus gondolkodás és következtetés folyamat, a mai agyvelőnkben ösztönök harcának felel meg, amelyek egyenként fölöttébb ésszerűtlenek és igazságtalanok; mi rendszerint csak a harc kimenetelét észleljük: olyan gyorsan és annyira elrejtve játszódik le bennünk ez az ősrégi mechanizmus.
Mindig úgy gondoltam, hogy ha megváltozik a gondolkodásod, megváltozik a viselkedésed. Ehhez képest gyakran az ellenkezője igaz: megváltoztatod a viselkedésed, és megváltozik a gondolkodásmódod. Ha szeretnél könyörületesebb lenni, meglátogatsz pár beteget egy kórházban, és tényleg könyörületesebb leszel. Adakozol egy célra, és érzelmileg is elkezded magadénak érezni.
Két üldögélő értelmiségi soha nem jut olyan messzire, mint egy bunkó, aki megy.
Nem maradsz örökké fiatal, és az embert hosszú távon nem az izmai vagy az ökle tartják a csúcson. Egy idő után csak arra hagyatkozhatsz majd, ami a fejedben van.
Azért kár, hogy az agy nem izomból van. Sokkal könnyebb dolgunk lenne. Jól rágyúrsz, aztán csak gondolkozz, ahogy bírsz.
Általában az intelligencia jele, ha valaki tartani tudja a száját. Gondolkodni, elmélkedni csak úgy lehet, hogyha az ember magába mélyed.
Azok a kérdések, amelyeket nem lehet vagy nem szabad nyilvánosan feltenni, vagy azok, amelyeket nem lehet szavakkal jól megmagyarázni, nagyon is jól megoldhatók egyedül. Ezért aztán a "miért" szó nemcsak kérdezni, hanem gondolkodni is megtanított.
Ha mielőtt cselekedne, mindenki feltenné magának a "miért" kérdést, azt hiszem, az emberek sokkal, de sokkal jobbá és őszintébbé válnának. A legjobban ugyanis úgy lehet jobbá és őszintébbé válni, ha soha nem hagyunk fel az önvizsgálattal.
A gondolkodástól soha nem lesz senki rosszabb, ellenkezőleg, csakis jobbá válhat mindenki.
Milyen nagyszerű az, hogy az emberi ész képes egy gondolatot a másikhoz fűzni, képes a következtetésekből csodálatos épületet - erős épületet - alkotni.