Gondolkodás
Az emberek azért mennek vakációra, hogy új dolgokat lássanak és pihenjenek, de engem nem pihentetne, új dolgokat pedig akkor is lehet látni, ha mikroszkóppal nézzük a földet, vagy lerajzoljuk, milyen alakja van a szilárd testnek, ha 3 egyenlő átmérőjű henger derékszögben keresztezi egymást. Azt gondolom, egyetlen házban is annyi új dolog van, hogy évekig tart, amíg rendesen végiggondoljuk őket. Egy dolog azért érdekes, mert gondolkozunk rajta, és nem azért, mert új.
Gondolkodás nélkül tanulni: felesleges vesződés; tanulás nélkül gondolkodni: veszedelmes.
Az agy (...) aggasztóan mágikus szerv, hiszen annyi mindent csinál, amiről még mindig nem értjük, hogyan vagy miért csinálja. Mint minden más, atomokból áll, amely atomok a csillagokban születtek sok millió évvel ezelőtt. Mégis többet tudunk azokról a távoli csillagokról, mint az agyunk működéséről, az egyetlen micsodáról az egész világegyetemben, ami képes az egész világegyetemről gondolkodni.
Sokan úgy érzik, szilárd hitük felmenti őket a gondolkodás alól, sőt felháborítja őket, ha mások gondolkodnak.
Ha ennyire kihúzzuk a fogalmaink lába alól a talajt, akkor hamar ott van az ember, hogy semmit sem tud mondani, legfeljebb egymás után hányni a szavakat, és aztán hányni, hányni, hányni, márpedig ezt kisebb erőfeszítéssel is elérhetnénk, például úgy, hogy bele sem kezdünk a gondolkozásba a gondolkozás fölött, hanem sodortatjuk magunkat a létben, hagyjuk, hogy pont úgy töltsük el a kimért időt, mint egy darab lecsupaszodott kő egy patak partján.
A gondolkodási hibák többsége, sok kibogozhatatlannak tűnő rejtély nem a logika, hanem az érzékelés tévedése. Csak egy részét látjuk egy adott helyzetnek, vagy csak egy bizonyos szemszögből látjuk. Mégis mindmáig meg vagyunk győződve arról, hogy a gondolkodás legfontosabb eleme a logika, és az érzékelésre szinte semmi figyelmet sem fordítunk.
Utólag minden teremtő ötlet roppant logikusnak tetszik. Az egytől százig terjedő számokat mintegy öt másodperc alatt össze lehet adni egy olyan gondolati elv alapján, amely utólag okoskodva teljesen logikus - de ahhoz, hogy valaki eljusson ehhez az elgondoláshoz, kreativitásra volt szükség.
Mennyi esélye van a hangyának, hogy a fa törzséről egy adott levélhez eljusson? Minden elágazásnál csökkennek az esélyei, mert éppenséggel választhatna más ágat is. Egy átlagos fa esetén az esélye körülbelül egy a nyolcezerhez. Most képzeljük el, hogy ez a hangya azon a bizonyos levélen csücsül. Mennyi az esélye arra, hogy visszataláljon a törzshöz? Egy az egyhez, vagyis száz százalék. Ha csak egyenesen megy előre, és soha nem fordul vissza, nem tévedhet el. Ugyanez a helyzet az utólagos bölcselkedéssel is. Azt, ami utólag nyilvánvalónak tűnik, lehet, hogy nem láttuk előre. A gondolkodással kapcsolatos tévképzeteink jelentős része abból származik, hogy ezt nem vesszük tudomásul.
Mindaz, ami jól végig van gondolva, világosan is fejeződik ki. Aki világosan gondolkodik, világosan is beszél.
Gondolkodni, alkotni jó, a kreativitás, amit én főként a sakkban élek meg, teljesebbé teheti az életet.
Annak az esélye, hogy logikával jutunk kreatív ötletre, nagyon csekély. De amint megvan az ötlet, nyilvánvaló, hogy visszatekintve logikus.
Igazából nem a nagy dolgok fontosak, amiket mások találnak ki, hanem az apróságok, amiket mi magunk.
Facebook
Pinterest