A. J. Jacobs

Ahogy egyfolytában hálát adtam minden nap, kezdett megváltozni a gondolkodásmódom, és kezdtem észrevenni azt a sok száz apró dolgot, ami jól ment minden nap, amiket addig észre se vettem, és teljesen természetesnek vettem, ahelyett, hogy arra a négyre vagy ötre figyeltem volna, amik nem mentek jól. Szóval igazából a boldogság kulcsa számomra az, hogy egyszerűen emlékezzek arra, hogy amikor idejöttem, nem borult fel az autóm, vagy nem botlottam meg, amikor feljöttem a színpadra.

Azon gondolkoztam, hogy miközben csináltam ezeket a bibliai rituálékat, szétválasztva a gyapjút a vászontól, és megkérdeztem a vallásos embereket, hogy "Mi a csodáért mondja a Biblia, hogy ezt tegyük? Mit érdekli ez Istent?", erre ők azt mondták, "Fogalmunk sincs, de ezek a rituálék adnak az életünknek értelmet." Erre én azt mondtam, hogy "De hát ez hülyeség." Erre ők: "Miért, te mit csinálsz? Elfújod a gyertyákat a születésnapi tortádon." Ha jönne egy marslakó, és azt látná, hogy az egyikünk elfújja a tüzet egy tortán, a másik meg nem hord kevert anyagból készült ruhát, vajon a marslakó azt mondaná, hogy "Az egyik fickót értem, de a másik nem normális"? Nem, én azt gondolom, hogy a rituálék természetükből fakadóan irracionálisak. Szóval a kulcs, hogy az ember a megfelelő rituálékat válassza, azokat, amikkel nem árt másoknak - de a rituálék önmagukban nem megvetendők.

Mindig úgy gondoltam, hogy ha megváltozik a gondolkodásod, megváltozik a viselkedésed. Ehhez képest gyakran az ellenkezője igaz: megváltoztatod a viselkedésed, és megváltozik a gondolkodásmódod. Ha szeretnél könyörületesebb lenni, meglátogatsz pár beteget egy kórházban, és tényleg könyörületesebb leszel. Adakozol egy célra, és érzelmileg is elkezded magadénak érezni.