Gondolatok
A szavakat nem csépeljük. A szavakat nem pazaroljuk. A gondolatmeneteket nem hagyjuk szabadon, mert abból káosz lesz. A gondolat fegyver, amelyet jókor és jól kell használni. A szónak hatnia kell. A gondolatokat átválogatjuk, tömörítjük, megalkotjuk, és hagyjuk hatni. A szó üt, a szó termékenyít, a szó harcol!
Ha éjszaka szúnyogok zümmögnek a fülünkbe, és zavarják az álmunkat, tudjuk, hogyan irtsuk ki őket; ha azonban egy, az agyunkban zümmögő gondolattól nem tudunk aludni, azt a legtöbben képtelenek vagyunk kiirtani magunkból.
Az ártatlan embernek nincs oka eltitkolni a gondolatait. A lakosság kilencvenkilenc százaléka örül, hogy belátnak a fejébe. A legtöbb ember igenis akarja bizonyítani a hűségét. Az az egy százalék viszont bűnös valamiben.
Az összes gondolatunk ott kering a fejünkben, még akkor is, ha nem akarjuk.
Amikor figyelmünket saját elménk felé fordítjuk, akkor egy elképzelhetetlenül fejlett technológia megértésének problémájával állunk szemben. Lehetetlen ismernünk (s végképp lehetetlen nyomon követnünk) a viselkedésünket érő irgalmatlan mennyiségű hatást, mivel egy rendkívül bonyolult gépezetben lakunk. Ezért kifejlesztettünk egy gyorsírást, tudatos gondolataink oksági hatásába vetett hitünket. Hiszünk a saját oksági hatóerőnk varázslatában.
Hihetetlen, milyen távolságokat képes bejárni az elme, miközben a test szinte magától, tőle függetlenedve működik.
Néha megrészegítenek a fejemben cikázó gondolatok, és túl türelmetlen vagyok, hogy rendbe szedjem őket.
Ha tényleg meg akarom változtatni az életem, igazából a gondolataimmal kell kezdenem.
Gondolataink fizikai hatást gyakorolhatnak agyunkra, vagy legalábbis fizikai reakciót válthatnak ki benne. Neurológiai szempontból azzá válunk, amire gondolunk.
A gondolatok ugyan egyik pillanatról a másikra elillannak, azonban erőteljes hatással lehetnek agyunkra és a testünkre.
Bár érzelmeinket és testi reakcióinkat kevéssé tudjuk uralni, gondolatainkat és magatartásunkat viszont képesek vagyunk irányítani és helyes mederbe terelni.