Gondolatok
Gondolataink szerves, magukban teljes lények, amelyek láthatatlan világban élnek és sorsunkra befolyással vannak.
"A nagy gondolatok a szívből jönnek", a kis gondolatok a zsebből, és a helyes gondolatok az észből.
Néha a gondolat közelebb áll az igazsághoz, a valósághoz, mint a tett. Bármit mondhatsz, bármit tehetsz, de nem másíthatsz meg egy gondolatot.
A 21. századi ember egyik legnagyobb feladata, tanítása, küzdelme és nehézsége, hogy az agypörgésből ki tudjon szállni. Én is nagyon agypörgetős vagyok. Még a reggeli jógázás közben is írom egy A4-es lapra az aznapi teendőket, mert, ugye, pont aközben jönnek az ötletek.
A szép gondolatokat mindenki szereti, pedig azok néha rosszul vizsgáznak.
A gondolatok saját tetszésük szerint jönnek-mennek a fejünkben, az ember nem szándékosan hiszi azt, amit hisz.
A gondolatokat úgy lehet dresszírozni, mint a jó kutyákat. Bolond ember az, aki galambszárnyra bízza a gondolatait. A galambok ide-oda röpködnek. Még bolondabb az, aki vadkacsa módjára szoktatja a gondolatait. Ezek a zöldfejű, hideg madarak mindig csak a vadvizeket, a hűvös tavakat keresik. Nem lehet gondolkozást tanulni senkitől, mert a gondolat egyedülvaló, amint érezni nem lehet megtanulni... De mégis van valami, fiam, ami megsegít. Dresszírozni kell a gondolatokat.
Mindenki be van börtönözve a saját fejébe, mondom neked. És rázzuk a rácsokat naphosszat. Néha ki akarsz onnan szabadulni, együttérzést, megértést keresel mások tekintetében, de legtöbbször azt látod csak, hogy az illető is úgy bele van gabalyodva a maga dzsungelébe, minden erőfeszítése rámegy, hogy valami életlen bozótvágóval kivergődjön onnan.
A gondolataink a szelek, az érzelmeink pedig a vizek... beavatkozás nélkül egy érzés átlagosan másfél percig tart. Mitől nyúlik mégis hosszabbra? A gondolatok széllökéseitől.
Bámulatos, hogy milyen felszabadító érzés, amikor az ember ráeszmél, hogy a gondolatai nem többek gondolatoknál, azok nem határozzák meg "őt magát", nem jelentik az "ő valóságát"... az egyszerű felismerés, hogy a gondolataink csak gondolatok, megszabadíthat minket attól a torz énképtől, hamis valóság-érzéstől, amelyet az elménk gyakran előidéz. Élesebben látjuk a dolgokat, és úgy érezzük, hogy jobban kézben tartjuk, irányítjuk a saját sorsunk alakulását.