Gazdaság
Még a leggazdagabb és műszakilag legfejlettebb mai társadalmaknak is növekvő környezeti és gazdasági problémákkal kell szembenézniük.
"A környezetvédelem nem mehet a gazdaság rovására." E követelmény mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a környezetvédelem luxus, tehát ha egy-egy problémát megoldatlanul hagyunk, azzal pénzt takarítunk meg. A valóságban a megoldatlan környezeti problémák rendszerint óriási pénzveszteséggel járnak, rövid és hosszú távon egyaránt, megelőző vagy idejében elhárító jellegű megoldásuk pedig hosszú távon mindenképp gazdaságos, és gyakran rövid távon is az. Ilyen szempontból a környezet hasonló az emberi testhez: egészségesen tartani olcsóbb, mint betegségeiből kigyógyítani.
A gazdasági világválságon a fejlettek óriási áldozatok árán túl fognak vergődni, de a közepesen fejlett világ - the rest of the world - meredeken hullik a feneketlen sötétségbe. Ahol intelligensen kezelik a vírust és a válságot, ott a veszteséget minimalizálni lehet. Ilyen ország nagyon kevés van. Az eddig is tágra nyílt olló a fejlettek és a finomkodva fejlődőknek nevezettek között exponenciálisan tovább nyílik. (...) A földkerekség teljes politikai és gazdasági szisztémája leszerepelt. Elő szokott fordulni ilyesmi, ilyenkor a szélsőségesen irracionális hit segít, mint például kétezer évvel ezelőtt a kereszténység. Az ember, ez a vallásos vadállat, az objektíve megoldhatatlan problémákat radikálisan új vakhittel szokta orvosolni.
A média képeket vetít elénk arról, melyek a legfontosabb dolgok. Az előző átkosban az volt fontos, hogy zajlik a termelés, vetnek, aratnak, ömlik az acél. Jött a kapitalizmus, a papírok mozgása, az árfolyamok változása. Ki a fenének fontosak ezek?
Az intoleranciából soha semmi haszon nem származott, a legkevésbé a gazdaságban.
A rasszizmus sohasem növelte a nemzetek életszínvonalát. Az önelégültség viszont sokszor vezetett gazdasági összeomláshoz.
Az ember alapvetően lusta és önző, motiválni, anyagilag ösztönözni kell. Ezért egyedül a világon a kapitalizmus működik, a szabad verseny, a vállalkozások szabad versenye.
Az utánzatjelenség a mai kínai társadalom szövetének gyulladása. A gyulladás egyrészről küzd a baktériumokkal, másrészről duzzanatot, gennyet, fekélyt és halált okozhat.
A modern gazdaságnak folyamatos és végtelen növekedésre van szüksége a fennmaradáshoz. Ha a növekedés leáll, a gazdaság nem vesz fel valami kényelmes egyensúlyi helyzetet, hanem darabjaira hullik.
Az üresen tátongó boltoknál csak egy rosszabb létezik: ha ugyanezek a boltok zsúfolásig tömve vannak drága, új holmikkal, amelyekre nem telik az embereknek.
A tervgazdaságnál nincs nagyobb anarchia, hiszen úgyis minden másképpen lesz, mint ahogy tervezték.
A darwini evolúció a gazdaságban is működik, mert a pénz ugyanolyan logikai mechanizmusok alapján hoz létre gazdasági élőlényeket (különféle vállalkozásokat), mint ahogyan a gének biológiai élőlényeket.
A világgazdaság az egymásra utaltság mostani korszakában csak egy roskatag faház, rozsdás szegektől és drótoktól összetartva. Ha az egyik része hirtelen beomlik, akkor jó eséllyel magával ránthatja az egész kalyibát.