Fogadalom
Láncold magadat fogadalmaidhoz! Kompromisszum nélkül. Könnyebb a fogadalmakat 100%-osan betartani, mint csak 99%-osan.
Amint fogadalmat teszel, a sors összeesküszik ellened, és lenyomja a torkodon az esküdet.
Még önmagunkat is óvakodjunk egy fanatikus esküvel vagy könnyelmű fogadalommal egyszer s mindenkorra leigázni.
Az újévi fogadalmak túlságosan ambiciózusak. Célkitűzéseinkben a határ a csillagos ég: tiszta kitűnő leszek, hetente háromszor lemegyek a konditerembe és a többi. Mindezek elméletben roppant pozitív elhatározások, de a megvalósításukhoz vezető út még nyomokban sem létezik, nemhogy előttünk kanyarogna. Hogy sikerrel járjunk, ahhoz száz meg száz kisebb változtatást kéne végrehajtanunk, amelyek mellé nem jár útmutató, hogy lépésről lépésre mindent elmagyarázzon.
Az ígéreteket szentek és balfácánok tartják csak be. Az emberek többsége a magának tett fogadalmakat is megszegi.
A fogadalmakkal csak a baj van. Ha nem bírja betartani az ember, az a baj, ha be tudja tartani, akkor pedig az. Szóval nem fogadok meg soha semmit.
Az újévi fogadalmakkal mindig az a baj, hogy csak egy-két napig lehet őket betartani.
Mi az, amit terveink szerint mindannyian tenni fogunk jövő szombaton? Nem újévi fogadalmakat, ha legalább félig épeszűek vagyunk. Mindet olyan kínosan hamar megszegjük szilveszter után, hogy kevesen vagyunk, akik azzal akarnák erősíteni kisebbrendűségi érzésüket, hogy új ezredévi fogadalmakat tesznek, amiket aztán - relatíve - ezerszer hamarabb szegnek meg, mint máskor.
A fogadalmakat nem az újévhez kötöm. Ha valamit megfogadok, kitűzök egy célt magam elé, akkor mindent megteszek annak érdekében, hogy elérjem - újévtől függetlenül.
A fogadalmak nem az én pályám. (...) Ha egy jól sikerült szilveszteri bulin fogadnék meg valamit, lehet, hogy már másnap reggel sem emlékeznék rá.
Rámosolygott... visszamosolygott. A mosolyvalcer elölről. Meghökkentő ez néha a fogadalmakkal, az ember eltökéli, hogy így és így lesz ezentúl, és elég egy pici szájmozgás, máris vét a megingathatatlannak elkönyvelt törvény ellen.
- Mosoly
- Álmodozunk, és szédülünk. Úgy érünk földet, hogy igazán el sem hisszük, hogy valaha lebegtünk. A fogadalmakat szétrágja a rozsda. Mégis újra kezdjük. Szívdobbanást érlelünk, kérés nélkül osztogatjuk. Elesünk. Egyedül legvégül mindig elesünk. Átlényegülünk. És valami ismeretlen oknál fogva, hiszünk. Nem bevallottan, de hiszünk.
Újév. A fogadalmak időpontja, amikor hisszük, hogy reggel valami jobb és boldogabb kezdődik. Elég, ha hagyjuk, hogy hasson ránk a fizikusok és csillagászok által megállapított kezdet mágiája, lenullázzuk a számlálót, összeállítjuk a fogadalmak és eskük listáját, amelyet úgysem tartunk be. Már az újévi ebéd után rágyújtunk az első cigarettára, január közepén már nem hiszünk abban, hogy az év végére folyékonyan beszélünk angolul, a fogyókúrát elhalasztjuk "jobb időkre", a nyári szabadságra. Addig úgyis mindenki elfelejti. De ezen a kivételes újévi éjszakán még mindig úgy érezzük, hogy nemcsak új év kezdődik, hanem most kezdődik minden.
Facebook
Pinterest