Élet értelme
A boldogság nem egyszerűen a kellemes pillanatok többsége a kellemetlenekkel szemben. A boldogság inkább az, ha az ember az életét a maga egészében értelmesnek látja.
Tisztán tudományos szempontból az emberi életnek egyáltalán semmi értelme nincsen. Az emberiség egy vak fejlődési folyamat eredményeként jött létre. Tetteink nem valamiféle kozmikus, isteni terv részei, és ha a Föld bolygó holnap felrobbanna, az univerzum valószínűleg ugyanúgy működne tovább. Legjobb mostani tudásunk szerint az emberi szubjektivitás nem fog hiányozni belőle. Ennélfogva bármiféle "értelem", amit az emberek az életüknek tulajdonítanak, csupán káprázat.
A túlvilág, ami a középkori emberek életének értelmet adott, semmivel sem volt kevésbé egy káprázat része, mint a modern emberek által favorizált humanista, nacionalista és kapitalista értelmek. A tudós, aki azt állítja, az élete értelmes, mert növeli az emberi tudást, a katona, aki azt állítja, az élete értelmes, mert a hazája védelmében harcol, és a vállalkozó, aki egy új cég felépítésében találja meg élete értelmét, ugyanúgy egy illúzió rabjai, mint középkori megfelelőik, akik ezt az értelmet a Szentírás olvasásában, keresztes háborúk vívásában és katedrálisok felépítésében találták meg.
Ismerem az élet értelmét. Százezer éve létezünk már. Ennyi idő alatt százmilliárd emberi élet kezdődött el és ért véget.
A boldogság (...) talán nem más, mint az élet értelmével kapcsolatos személyes téveszméink összehangolása az uralkodó kollektív téveszmékkel. Amíg személyes narratívám összhangban van a körülöttem lévő emberek narratíváival, meg tudom magam győzni arról, hogy az életemnek van értelme, és ebben a meggyőződésben boldogságot lelek.
Az ember mindjobban elveszíti önmagát. Nem tudja, miért kell élnie, miért kell léteznie, és attól félek, már nem is fog rájönni soha.
Sohasem leszel boldog, ha továbbra is azt keresed, miből áll a boldogság. Sohasem fogsz élni, ha az élet értelmét keresed.
Azért fontos szembenézni halandóságunk tényével, mert kisöpri az életünkből az összes felszínes, gyarló vacakot. Az emberek többsége arra pocsékolja az idejét, hogyan szerezzen még valamivel több pénzt, még egy kicsivel több hírnevet és figyelmet, még egy kicsivel több bizonyosságot arra, hogy igaza van, vagy szeretik, a halál viszont egy ennél sokkal fájdalmasabb és fontosabb kérdéssel szembesít: mi az örökséged? Miben lesz más és jobb a világ, miután elmentél? Milyen nyomot hagysz magad után? Mire és kire hatottál?
Amikor valaki úgy kéri számon az élet értelmét, mintha a kozmoszunk dolga lenne értelmet adni létezésünknek, fordítva ül a lovon. Nem az univerzumunk ad értelmet a tudattal rendelkezel lényeknek, hanem a tudattal rendelkező lények adnak értelmet az univerzumunknak.
Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Az életnek egyetlen értelme van: hogy szeress, és hogy szeressenek. Hogy érezd, tartozol valahova. De csak az után, hogy megtaláltad a helyedet.
Ne áltasd magad: földi cél nincs. Minden célunk: égi cél. Ha ezt nem így látod, gondold meg: földi cél azért sem lehetséges, mert az utad nem itt végződik. Itt legfeljebb csak "részeredményt" lehet mérni. Ezért ha elérsz valami "célhoz", azonnal tovább akarsz menni. Egy ház soha sincs kész. Egy házasság, egy gyerekáldás nem végső cél. Sőt, csak a kezdete valaminek. Sohasem éled át, hogy "beérkeztél" - legfeljebb mások látják így. Végtelen úton jársz!
Az élet értelmére (...) a hit nem ad választ, sőt egyetlen diszciplína sem tud választ adni, ez ugyanis egy szubjektív kérdés: mindenkinek magának kell - nem is megtalálnia a választ, hanem - aktívan kiválasztania a céljait. Nem egyet, hanem többet. És ezt a tudomány nem teheti meg helyette, de valójában a vallások sem. Ezt mindenkinek magának kell megtennie.