Élet értelme
Az emberek azért élnek, hogy újabb emberek szülessenek a világra, majd amikor haszontalanok lesznek, meghalnak, hogy átadják helyüket még több embernek.
Ha érdemesen éltünk és jól haltunk meg, akkor a végén teljesen és véglegesen magunkba zárjuk a történetünket, amelyet már nem lehet folytatni, amelyben már minden a helyén van. Kerek egész, olyan, amelyre elmondhatjuk, hogy érdekes, szép történet, érdemes volt megélni. Történetünk egy darabig még befolyásolhatja a világot, de lassan nyoma vész, és a bizonyosság, hogy voltunk, belénk záródik örökre. De megadatott nekünk ez a bizonyosság. Történetünk hordozza ezt. Ez az életünk értelme.
Az élet értelme nem a halálon túli valami, jutalom vagy büntetés, örök, émelygő édelgés a jóknak, pokol a rosszaknak. A halálon túl nincsen semmi.
Az élet értelme, ha nem vallásos az ember, az, hogy egyéni létét kiteljesítse. Minden azért van, hogy nekünk jó legyen.
Olvashatod Platónt és Arisztotelészt, Szent Ágostont és Tamást, Descartes-ot és Spinozát, Kantot és Schopenhauert, a világ lényegét és az élet értelmét mégis inkább érezteti veled egy harmatcsepp a virágon és egy könnycsepp a szemben.
Semmiféle bölcs ember nem fejti meg az élet értelmét. Hogy általában mi az értelme az életnek, azt én nem tudom, s talán akkor is így felelnék, ha száz évvel megtoldanám az életemet. Ha azonban egyetlen színész pályafutásának az értelmén gondolkodom - az enyémen -, annyit mindenesetre mondhatok: A szomorú embereket megvigasztalni és jóra, szépre nevelni. Mindig ezt akartam, s ez ma is az én ars poetikám!
Egész életünkben azon törjük a fejünket, miért élünk. Bonyolult, megoldhatatlan rejtvénynek tekintjük. Vakok vagyunk. Nem vesszük észre a lényeget, mire megsejtünk valamit, elrobog az élet. Miért élünk? Hogy Isten szeme, füle, szája legyünk.
Ha az életben az ember csak egy személyt is boldoggá tehet, akkor az életének értelme van.
Hol az az élet, amelyet érdemes élni? Ne feledd, hogy erre a kérdésre a válasz nem leírt szövegekben található, hanem az emberekben.
Érzelem. Ez a legtöbb az életben. Az élet célja számomra: érezni, szeretni, érzelmeket ébreszteni, őszinte és tiszta érzésekkel kapcsolódni a többi emberhez.
Senki sem felnőtt addig, amíg hazugsággal igyekszik enyhíteni életét. Senki sem felnőtt addig, amíg tovább akar érni a tényeknél, amíg az élet "értelmét" keresi, amíg rejtett szépségeket és értékeket magyaráz helyzetekbe és emberekbe. Lelke mélyén kiskorú mindenki, aki így vigasztalja magát: "kell, hogy valami mélyebb értelme legyen az egésznek, mert különben nem lehetne kibírni". A felnőtt már tudja, hogy nincs semmi értelme, de valahogy mégiscsak kibírja. Abban a pillanatban válik felnőtté az ember, amikor nem érez többé csalódást.