Diktatúra
Az a hely, ahol a diktatúra honos, már egy utca képéről felismerhető, a jelmondatokról, azok méretéről, a szeretett vezető nagy méretű arcmásairól. Talmi olcsóságokban, a közhely, a giccs ámításában jelentkeznek a hatalom eszményei.
A diktatúra, a szolgaság az emberi lélekben lakozik, akkor pedig történhet bármi a politikában, az odabenn, a bordák mögött, a demokrácia körülményei között is tovább él.
Sokkal egyszerűbb egy üzlet tulajdonosával tárgyalni, mint egy alkalmazottal, aki jövőre már valószínűleg nem is lesz a cégnél; ugyanígy jóval könnyebb egy zsarnok szavában bízni, mint egy törékeny, választott politikuséban.
A pusztuláshoz az is elég, ha csak néhány befolyásos ember hiszi istennek magát.
Ez a diktátorok könyveinek nagy veszélye: nem vesszük észre, hogy az orrunk előtt vannak, mert rettenetes gyengeségük miatt képtelenség elhinni, hogy képesek lehetnek bevenni magukat az emberek agyába, és megváltoztatni azt. Legalábbis amíg nem túl késő.
Onnan lehet megismerni a diktatúrát, hogy minden tett politikai tetté válik, minél több ilyen van, annál gyanúsabb. Illetve ha az ember igazat mond, és abból baja lehet, akkor az, bizony, diktatúra kezd lenni, ez egy nagyon jó marker.
A totalitárius hatalom sorsszerűen és elkerülhetetlenül megtapossa az emberiséget.
Ha egy diktátor hisz egy elméletben, akkor szinte lehetetlen megváltoztatni az ország politikáját, még akkor is, ha az az elmélet csődöt mond, mert senki nem mer nemet mondani a diktátornak. Egy demokráciában viszont nagyon könnyű valami mást kipróbálni, ha egy elmélet nem működik.
Diktatúrákban a legparányibb kisebbségek olykor úgy tesznek, mintha bevennék a hivatalos propaganda állítását arról, hogy jogaik teljes biztonságban vannak, egyszerűen azért, mert túlságosan gyengék, hogysem változtathatnának a valóságon.
A tudás hatalom, a diktátorok igyekeznek minden hatalmat maguknál koncentrálni, vagyis mindent megtesznek majd, hogy alattvalóikat távol tartsák az információktól.
Modern diktatúrákban az összeesküvés-elmélet a hatalom részéről mindennapi munkaeszköz. Minél erősebb elnyomást alkalmaz egy rezsim, annál inkább szüksége van a külső-belső ellenségekkel szembeni állandó fellépésre annak érdekében, hogy az általa alkalmazott erőszakos eszközöket és az elnyomás módjait indokolni tudja.
Diktátornak lenni nem életbiztosítás: a természetes halál jóval ritkább esetükben, mint a demokratikusan megválasztott vezetőknél.
A diktatúrának van egy előnye. Az, hogy megfegyelmezi az embert. Külsőleg, de megfegyelmezi. Mert fél a lehallgató-készülékektől és a besúgóktól, és megtanulja a nyelv és a beszéd fegyelmét. Szegénység és nyomor van, és így kénytelen megfegyelmezni a birtoklási ösztöneit.
Facebook
Pinterest