Buddhizmus
A buddhisták úgy tartják, hogy a test a lélek védőburka, a lélek halhatatlan, ami a halál megérkeztével ugyan eltávozik a testből, de valaki másban újjászületik. A távozás azonban a halál beálltával nem azonnal következik be, hanem egy hosszabb folyamat, ezért az elhunytat csak akkor lehet eltemetni, amikor a spirituális vezető úgy ítéli meg, hogy a lélek már eltávozott a testből. Ez idő alatt a testet nem szabad bántani, hogy a lélek a megvilágosodásra koncentrálhasson.
Az apokalipszis éppúgy része a buddhizmusnak, mint a taoista filozófiának vagy a keresztény és a zsidó vallásnak. Mindig tudták, hogy az emberiség nem fejlődik, hanem válság felé halad.
A buddhisták jó emberek. Az átlagosnál mélyebbek. Átlátnak olyan összefüggéseket, amelyeket mások nem.
A buddhistákat az átélt fájdalom bölcsebbé teszi. Minél jobban fáj valami, a buddhista annál bölcsebb lesz.
Érdekes alak volt ez a Buddha. Nem állította, hogy van isten, de nem is tagadta. Azt mondta: rövidlátásra vall mind az állítás, mind a tagadás. (...) Mert ha nincs isten (...), akkor nem is lehet befolyása az emberek létére és boldogságára. Ha pedig van, akkor ő sem vonhatja ki magát az élet végtelen körforgásának törvénye alól.
ülönös vallás a buddhizmus, mert tulajdonképpen nem is vallás, hanem olyan hitrendszer, amely nincs tele mitológiával.
A Tökéletesen Megvilágosodott (Buddha) azt mondta, hogy minden, amit tehet értünk: a tanítás átadása. Így mutatja meg a szenvedésektől való szabadulás útját. Hogy aztán mit kezdünk vele, az már a mi dolgunk. Ő mossa a kezeit, nem vállalhat felelősséget értünk.
A buddhizmus nem legyőzni akarja a szenvedést, hanem eggyé akar válni vele, hogy a fájdalom ne legyen többé ellenség, idegen.
Buddha mondja:
- A szerzetesek és a tudósok ne tiszteletből fogadják el a tanításomat, hanem vizsgálják meg, ahogy az aranyműves is megvizsgálja az aranyat: vágják fel, olvasszák meg, és dörzsöljék szét.
A legfontosabb energia az együttérzés. Legyen erős kívánságunk az, hogy minden lény legyen boldog, és kerülje el a szenvedést. A látásmód pedig legyen az, hogy mindannyian buddhák, csak még nem jöttek rá. Az egész az együttérzésen alapul, nincsenek speciális energiák. Egyszerűen, csak a mások felé irányuló szeretet.
A tudatosság: létezés, az együttérzés: érzés, a kreativitás: cselekedet. Az én elképzelésem szerint az új embernek mindhármat egyesítenie kell magában. Amit én adok neked, az a legnagyobb kihívás, amelyet valaha is kaptál, a legnehezebben véghezvihető feladat. Olyan meditatívnak kell lenned, mint a Buddha, olyan szeretetteljesnek, mint Krisna, olyan kreatívnak, mint Michelangelo vagy Leonardo da Vinci. Egyszerre kell lenned mind egy időben. Csupán akkor érheted el a totalitásodat; máskülönben valami mindig hiányozni fog belőled. És az, ami hiányzik belőled, féloldalassá tesz, elégedetlenné. Nagyon magas csúcsra juthatsz fel, ha egydimenziós vagy, de csupán egy csúcs leszel. Én azt szeretném, ha egy egész Himalája-láncolat lennél; nem csupán egy csúcs, de csúcs csúcs hátán.
Az élet értelmének kérdése, ahogy Buddha tanította, nem tanítható. Fejest kell ugrani az élet folyójába, és hagyni a kérdést elsodródni.
Nem hiszek abban, hogy a szenvedés nemesít. Ahhoz már olyannak kell lenni, hogy nemesíthessen. Akit a szenvedés nemesít, az extra jellem. De mi átlagosokkal számolunk. És különben is: lehet, hogy a szenvedés nemesít, de az állandó gyötrelem elpusztít; a szegénység megedz, de a nyomor elnyomorít. Szenvedés nélkül nincs emberi ember, anélkül nem tud semmit. Buddha is a szenvedés által lett Buddha. De: szenvedésben sose volt hiány. Inkább azt kell kérdezni: mi a még elviselhető szenvedés?
A nagy tudású éppoly öntudatlan, mint te. A tudatlan és a tudós nem két különböző csónakban eveznek; ők útitársak. A különbség köztük csak az információ mennyisége - ami egyáltalán nem is különbség. Az nem olyan különbség, ami bármin is változtatna. Lehet, hogy én csak néhány dolgot tudok, lehet, hogy te egy kicsit többet tudsz, valaki más pedig ezer és egy dolgot tud, valaki más pedig lehet, hogy egy két lábon járó enciklopédia - de ez semmi különbséget nem jelent. Buddha nem a tudás embere, ő az értés embere - nem információval van tele, hanem a látás képességével. Nem gondolatokkal van tele, hanem meglátással - tisztasággal, a tükör tisztaságával, nagy tudatossággal.
Facebook
Pinterest