Boldog házasság
Az esküvő a legszebb napja az életünknek, tehát úgy döntöttünk, hogy mindennap összeházasodunk, így az életünk egy állandó mennyország marad.
A házasság alapvető tévedése: mindenki a másiktól várja, hogy boldoggá tegye.
A házasság reciprok viszony. Csak akkor lehet boldog, ha mindketten boldogok.
A házasság legfeljebb az elején magától szép. Ez nem azt jelenti, hogy később szükségképpen elromlik, hanem azt, hogy a tartós boldogságért sok erőfeszítést kell tenni.
Hogyha két szerető szív megöregszik,
mily mély, áhitatos boldogság jut nekik!
Szerelem! égi frígy! ó, lelkek tiszta lánca!
Megőrzi sugarát, ha kihunyt is a lángja.
Boldog az az ember, aki ezzel az elhatározással megy bele a házasságba: "az én életem célja az, hogy a páromat boldoggá tegyem. Legyen meg hát mindenben a kedve! Én alkalmazkodni fogok hozzá száz százalékig." (...)
Mindketten igyekezzetek száz százalékig alkalmazkodni.
A házasságnál nincs kockázatosabb vállalkozás. De egy boldog házasságnál sincs nagyobb boldogság.
A boldog házasság tisztán véletlen dolga. Bármilyen jól ismerték a jövendő házastársak egymás természetét, bármennyire hasonló hajlamaik voltak a házasság előtt, ez cseppet sem mozdítja elő boldogságukat. Később mindig ellentétek fejlődnek ki köztük, s ez elég ok a súrlódáshoz. Legjobb, ha az ember minél kevesebbet tud a másik hibáiról, akivel az életét le kell élnie.
Boldog házasságban élni nem azt jelenti, hogy az ember naponta beszámol a párjának arról, ki mindenkivel találkozott.
A holtig tartó boldog házasság vagy akár együttélés nem giccs (...), hanem a legnemesebb, legbátrabb dolog, amire két ember törekedhet.
Egy boldog házasság merőben szerencse dolga. Mindig lehet veszekedés, fájdalom, ezért aztán jobb, ha az ember a lehető legkevesebbet tudja jövendőbelije hibáiról.
Büszkeség és balítélet c. film
A hasonló humor a hosszú, boldog házasságnak talán a legjobb záloga.
Az ideális házasság intim kapcsolat, melyben férj és feleség közösen hoz döntéseket, napi szinten kifejezik egymás iránt a szeretetüket és a megbecsülésüket, és képesek bármiről beszélgetni anélkül, hogy tartaniuk kellene a másik fél ítéletétől, elutasításától vagy kritikájától. Szoros érzelmi kötelék fűzi őket egymáshoz. Akár hetekig is távol lehetnek egymástól, amikor újra találkoznak, ott folytatják a beszélgetést, ahol abbahagyták. (...) Az együtt töltött idő olyan melengető és élvezetes számukra, mint belebújni a kedvenc, puha papucsunkba egy hideg téli estén. Abban a biztos tudatban élnek, hogy a társuk szívből törődik velük, szereti, tiszteli és becsüli őket. Szavak nélkül is értik egymást.