Idézetek a társadalomról
Amikor ételt adtam a szegényeknek, szentnek neveztek. Amikor megkérdeztem, hogy a szegényeknek miért nincs mit enniük, kommunistának neveztek.
Lényeges dolgokat emberek között soha nem a szavak, mindig csak a magatartás és a cselekedetek intéznek el.
A tudás veszélyes lehet, a közömbösség azonban összehasonlíthatatlanul veszélyesebb nála.
Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra.
Kevésre és sokra, mindenre és semmire képes; nem angyal, nem állat: csak ember.
Agyamat néha vad riadó veri föl; Sivatagba futni az emberek elől!
Ahol megszületik egy magasabb kultusz, ott véget ér a hanyatlás.
A fiatalok álmodják mindig az igazit, de az ágyukat az öregek vetik meg.
Nem számít, hogy mások mit mondanak, a szavak és az eszmék meg tudják változtatni a világot.
Az egyetlen, ami rosszabb a rituáléknál az, ha már nem adunk a rituálékra sem.
Nem csak a gazdagoké a világ fénye, csodája.
Túl volt immár az iskolákon, Régen kijárta azokat, És benn volt a világban, Az életben, az emberek között, Hol minden lépten meglökik az embert, S minden lökés egy darabot töröl le A lélek zománcából S az orcának szinéből.
Milyen felemás érzések közt élünk, milyen sokféle vonzások között, pedig zuhanunk, mint a kő egyenesen és egyértelmüen.
Legkicsinyebb vétkét is mind megrójuk a jónak, ám, ha a gaz követ el súlyos bűnt, néma az ajkunk.
Feltámad sok már feledett szó, és feledésbe hull sok most kedvelt, ha netán így dönt a gyakorlat.
Facebook
Pinterest