Osho

Jézus újra és újra azt ismétli: Örvendezzetek! Örvendezzetek! Örvendezzetek! De sosem értették meg őt. A keresztények olyan komorak... és Jézust is mindig olyannak ábrázolják, hogy úgy néz ki, mintha sosem örvendezett volna. A keresztények azt mondják, hogy Jézus soha nem nevetett! Ez nevetséges. Az az ember, aki azt mondta "Örvendezzetek!", az az ember, aki szerette a jó ételeket, a jó borokat, az az ember, aki állandóan lakomázott és gyakran vett részt ünnepségeken, aki körül állandóan lakomák zajlottak - ő ne nevetett volna soha? A keresztények egy hamis Krisztust adtak a világnak.

Légy önmagad fénye, s bölccsé válsz. Hagyd, hogy mások vezessenek, és ostoba maradsz, lemaradsz az élet minden kincséről, mely eredetileg pedig a tiéd volt! És különben is honnan tudhatnád, hogy az az ember, az a jellem, amelyiket követni akarsz, valóban jó-e?

Az igazság olyan tisztán ragyog, hogy ha egyszer megérted, átalakítja az egész életed. Amint meghallod, megérted.

A szeretet az ego halála, ezért félsz tőle. Az ego retteg attól, hogy megszeressen valakit. Színlelheti ugyan, de valójában nem szerethet meg senkit. Csupán egy bizonyos pontig képes eljutni; azon túl már félni kezd. És akkor meghátrál, visszavonul. Mindenki tudja ezt, aki valaha is volt már szerelmes.

Ha valaki igazán érett és kiteljesedett személyiség, az gyermeki, ártatlan, áhítattal és ámulattal teli, és annyira fogékony a lét szépsége iránt, hogy egész élete túláradó szeretetté válik. A téged körülvevő lét kimondhatatlanul csodálatos, és ha szíved nem táncol együtt vele, akkor nem is élsz.

Ha egyszer meglátod az ego nélküli pillanat szépségét, akkor utána már könnyű lesz meglátnod az egóval járó boldogtalanságot is.

Hallgatni csak a bölcs tud. Mert a bölcs számára beszélni szinte teher; a bölcs csak akkor beszél, ha beszélnie kell. A tanult ember pedig azért beszél, mert nem képes csendben maradni. Ez óriási különbség, bár lehet, hogy kívülről nem észrevehető, hisz mindketten beszélnek.

Az élet megtagadása nem más, mint Isten bírálata. Isten ajándékként adja neked az életet, te pedig megtagadod! Az élet egy nagyszerű adomány; hálásnak kell lenned érte. És ez a hálaérzet szüli a spiritualitást.

A prizma a rajta áthatoló napsugarakat hét különböző színre bontja fel. Így születik a szivárvány is: parányi vízcseppek lebegnek a levegőben, amelyek prizmaként működnek, így a rajtuk keresztül világító napsugarakat hét színre bontják. Az elme sem más, mint egy prizma: mindent szétforgácsol. Az igazság egy, de ha az elmén keresztül nézed, sok kis darabkát látsz helyette. A misztikus azzal, ahogy a dolgokról beszél, arra törekszik, hogy újraegyesítse a szivárvány színeit, hogy az ismét osztatlan egység legyen, mint kezdetben, mielőtt még áthatolt volna a prizmán.

A könny végtelenül fontos nyelvezet. Vannak olyan pillanatok, amikor a szavak nem tudnak beszélni, csak a könnyek.

A szerelem nylve nem a beszéd. A szerelmespárnak a csend a tökéletes érintkezés. Szavak nélkül is jól megértik egymást.

Két ember találkozik, ami azt jelenti, hogy két világ találkozik egymással. Ez nem egyszerű dolog, hanem nagyon is bonyolult, a legbonyolultabb a világon. Mindkét fél egy külön világ önmagában, két bonyolult, rejtelmes világ hosszú múlttal és végtelen jövővel. Kezdetben csak a két felszín találkozik. De ahogy a kapcsolat egyre meghittebb lesz, egyre mélyebb, egyre közelibb, a középpontok is elkezdenek kapcsolódni egymáshoz. Amikor a középpontok találkoznak, azt hívjuk szerelemnek.

A nők először ellenállnak a férfi előrenyomulásának, azután pedig megakadályozzák a visszavonulásban.

Szeressétek a gyermekeiteket, amennyire csak tudjátok, és adjátok meg nekik azt az érzést, hogy önmagukért szeretitek őket, és nem azért, ami válhatna belőlük. Szeressétek mélységesen őket, és adjátok meg nekik az érzést, hogy olyannak fogadjátok el őket, amilyenek.