Osho

Az életben sosem merül fel ugyanaz a kérdés kétszer - ezért a jól informált ember mindig lemarad az életről.

Csak a saját szívedre hallgass! Az az egyetlen igaz tanítód. Az életed útján az intuíciód lehet az egyetlen tanítómestered.

Amikor megérted önmagad, azon a napon megérted az egész emberiséget.

A boldogság olyan, mint egy ég felé törő fa, a szomorúság olyan, mint a föld méhe felé hatoló gyökerek. Mindkettőre szükség van, és minél magasabbra tör a fa, annál mélyebbre is hatol.

Azok, akik a félelmeik szerint élnek, a legtöbb gondot arra fordítják, hogy ne kövessenek el hibákat. Nem is követnek el hibákat, de mást sem tesznek. Üres az életük. Jönnek, vegetálnak, aztán meghalnak.

Ne szalassz el egyetlen lehetőséget sem arra, hogy igent mondj az életnek!

A hatalom megront, a teljhatalom pedig teljesen megront.

Lehetséges igaz szerelem, de az csak akkor történhet meg, amikor nincs szükséged senkire - és épp ez benne a nehézség.

Emberek milliói éltek már a Földön, és még a nevüket sem tudjuk. Fogadd el az egyszerű tényt: csak néhány napig vagy itt, azután eltűnsz. Ezt a néhány napot nem szabad képmutatással, félelemben elvesztegetned.

A lelked szabad akar lenni, de a szabadság veszélyes. A szabadságban nincsen biztosíték. A szabadság nem nyújt biztonságot. A szabadság nem más, mint borotvaélen sétálni - minden pillanat veszélyes, küzdelmes az út. Minden pillanat kihívás az ismeretlentől. Olykor túl forró, olykor túl hideg, és nincs ott senki, hogy vigyázzon rád.

Az elme csupán fekete-fehér. Az élet olyan, mint a szivárvány.

Az embernek szüksége van arra, hogy fontos legyen. Ez az egyik legalapvetőbb emberi igény. Ha valakivel nem törődnek, annak az élete hanyatlásnak indul. Ha nem érzi, hogy fontos valakinek - legalább egyvalakinek -, akkor az egész élete jelentéktelenné válik. Ezért a szeretet a lehető legjobb terápia.

Ha élni akarsz, egy dolgot meg kell tanulnod: fogadd el a dolgokat úgy, ahogy vannak, és fogadd el önmagad úgy, ahogy vagy.

Ha valaki öl - akkor gyilkos. És ha ugyanaz az ember háborús időben ezreket öl - hős lesz belőle. A társadalmat nem zavarja a gyilkolás, ám a gyilkosnak el kell köteleznie magát a társadalomnak - akkor ölhet. A társadalmat nem érdekli az erkölcs. Az erkölcs csupán csak annyit jelent, hogy meg kell felelned a társadalmi elvárásoknak.