Illyés Gyula

De jönnek majd új közös kapcsok, láncok, megtartóbbak, mint minden karolás: futnak arcomon, arcodon a ráncok
s majd fonalai őszülő hajaknak tanítják, mi az összetartozás, amelyet ketté Isten sem szakaszthat.

Nagy csalódásokhoz nagy hit kell.

Fő tanácsom: találj vagy csinálj magadnak minél tökéletesebb, biztonságosabb szemellenzőt. Mert mégiscsak minden körülmények között előre és előre.

Egy szív: fél szárny. Most már repülhetsz.

Aki húsz év múltán nem látja hússzorta jobban a kedvese szépségét, az nem érdemelte meg az első látásra sem.

Egy asszonynak sem kívánom, hogy harmadévente lássa azt, akit szeret, s akkor is bujkálva, törvény és egyház átka elől! De minden asszonynak kívánom, érezze azt a szerelmet, amit csak az érezhet, aki így harmadévente láthatja azt, akit szeret.

Nemcsak a világban kell kételkedni, hanem saját magunkban is. Ha nem lenne kétely, ott maradtunk volna a fán. Nem haladt volna előre a világ.

A holnapok üresen várnak. Tenélküled.

Gyanakvóvá tesz, ha valaki túl sokat beszél a "gyökereiről", főleg mielőtt gyümölcseit mutatná.

Álmomban - úgy szeretlek - multamba is már beeresztlek. Gyermekkoromban jársz fel-alá velem, - ha est közelget, nevetve rántsz kézen anyámnak hivó szavára, tán anyám vagy - Ismerlek; mosolyodban forgok melegen, végül megnyugodtan.

Karmesterpálca az ecset. Festők, dalt is teremtsetek.

Bemegyek, visszatérek. Remélek, nem remélek. Fejteném, mint egy álmunk, még mit lehetne várnunk.

Járok habok gyanánt futó finom havon, mint egy tűnt lét felé s föl-fölszippantgatom egy szép szigetvilág édes gyanta-szagát, két kezemen maradt szerelmed illatát.

Az igazságnak nem a fölfedezése a nehéz, hanem a kimondása; a fölfedése tehát.