Francois de La Rochefoucauld

Szeretünk átlátni másokon, de nem szeretjük, ha mások átlátnak rajtunk.

Az erények belevesznek az érdekbe, akárcsak a folyók a tengerbe.

Szeretek olvasni, különösen azokat a könyveket, amelyek csiszolják a szellemet, és megszilárdítják a lelket. Különösen örvendek akkor, ha ezt az örömet egy másik szellemdús lénnyel is megoszthatom; mert együtt lévén minden pillanatban elmélkedhetsz olvasmányaid felett, s a maguk nemében ezek a pillanatok jelentik a legkellemesebb és leghasznosabb társalgást.

Nagy tehetség kell a tehetség elrejtéséhez.

A halál olyan, mint a nap: nem tudunk szembenézni vele.

Ellenségeink rólunk alkotott véleménye közelebb jár az igazsághoz, mint a magunké.

Néha kevésbé vagyunk szomorúak, ha becsap valaki, akit szeretünk, mint hogyha nem csap be.

Valahányszor másnak teszünk szépet, attól félünk, hogy összeakadunk szerelmünkkel.

Mindannyian igyekszünk felölteni az illő ábrázatot és külsőt, hogy a többiek annak lássanak, akinek szeretnénk látszani, vagyis elmondható, hogy az egész világ - megannyi álarc.

Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van, és nem színlelheti ott, ahol nincs.

Csapnivaló memóriájára szinte mindenki szokott panaszkodni, az ítélőképességére azonban senki.

Hamarabb szeretjük meg, aki gyűlöl bennünket, mint azt, aki jobban szeret, mint mi szeretnénk.