Dallos Sándor

Az ilyen magamfajta ember, ha megszeret valakit, abba az egész lelkét pillanatok alatt beleadja, beleépíti. Hisz neki. S ha a szeretett valaki ezzel a hittel akárcsak tréfából is játszani kezd, inkább elmegy.

A nép nem gyűlöl senkit, csak az uralkodók és az uralkodó osztályok tartják, szítják bennük a gyűlöletet. Ha egyszer békében hagynák a népet, de mindenütt, s megpróbálnánk az ő érzelmeik szerint élni, öt-tíz év alatt olyan egységes hatalom állna itt a Duna mellett, hogy szeretném én azt látni, aki erőt tudna venni rajta!

Egy férfi bírja ki a magányt! Az a legszebb a világon, egy magányos, kemény férfi, aki úgy él, mint a szálfa. Azért lehet megveszni.

A világon minden csak a nő jelenvalóságától lesz igazán emberi és szép, de az is lehet, hogy ez a nő bennünk él csak, mint a vágy, vagy mint elképzelés, de a világon nincs sehol. Néha olyan ez (...) mintha a férfi, talán mert nőtől születik, egyszerre férfit is, nőt is hordozna magában. Lehet, hogy aztán ezt a nőt keresi egész életében.

Az aztán-ra nem gondolunk, csak a most-ra. Talán nincs is aztán, csak most van. A most végtelen, mint a tenger vagy az ég.

Érdekes (...), mennyivel könnyebben viseli az elválást egy nő, mint egy férfi. A nő egy-két hét, legfeljebb egy-két hónap alatt megvigasztalódik. Igaz, hogy rendszerint megy valakihez, így könnyebb. A férfi egészen más. Ő legbelül egyedül marad, s elhordja magában a fájdalmat néha esztendőkig is. Nem mutatja, végzi a maga munkáját, de benne van. Egyedül él vele, s csak soká kopik ki belőle. Ha egyáltalában kikopik.

A boldogság csak egy-egy rendkívüli pillanat, legfeljebb perc, a többi csak a rá való emlékezés.

Egy férfi olyan szerelmes lehet egy nőbe, hogy az egész valóját eléje terítheti, melléje lehozza a csillagos eget, de szerelmében akár csodát is csinálhat, és a nő mégiscsak félig tudja visszaszeretni. Tudod-e, miért? Mert annak a férfinak, akármit csinál is, erre a nőre vonatkozólag ennyi a gyújtóhatása. Egy másik férfi viszont csak ránéz ugyanerre a nőre, egy hangot kiejt, egy parányi gesztust csinál, s a nő már izzik belül, mint a fehérre melegített vas. Oly gyúlékony erre a férfira. És ez ellen nem lehet tenni semmit. Ez így van, ezt a félszerelmet a férfinak egyszerűen el kell viselnie.

A haláltól nem szabad félni. Úgy lehet, mire odajutunk, fényesebb lesz, mint az élet.

Mindent újra kezdenék, mert örök feszültség bennem a lényed, és nekem, míg élek, sohase lesz belőled elég. Hát nyilván az életem mélyéből támadt szerelem az, amit irántad érzek, nemcsak a férfi vágya a nő után. Mert ilyesmire csak a szerelem képes.