Csernus Imre

A megalkuvás azt jelenti, hogy az egyik kettétöri a saját gerincét.

Az önző ember mindig csak magáról beszél, egyedül önmaga a fontos.

Míg a testeteket aránylag jobban ápoljátok, a lelketekkel nem foglalkoztatok, soha nem mondtátok ki az állítólagos negatív vonásaitokat, irigységtől a makacsságig, és az sajnos alaptörvény, hogy ha valamit önmagadról nem mondtál ki, azt a másikban soha sem fogod tudni észrevenni.

Az ember akkor becsül meg dolgokat, ha keményen megdolgozik értük.

Az alacsony érzelmi intelligenciával bíró ember nem hallgat a megérzéseire, pontosabban csak a kiszámítható dolgokban érzi magát biztonságban. Ha valami váratlanul és nagy erővel tör rá az érzelmek szintjén, azt általában kiírja az agyából. Ezt hívják racionalizálásnak vagy okoskodásnak.

Ugyanazzal a tulajdonsággal okozhatsz magadnak jót is, rosszat is.

Tulajdonságaid nem a bűneidet jelentik.

Az emberi tulajdonság az emberi tulajdonság, és nem önmagában okozunk vele önmagunknak és másoknak kudarcokat meg fájdalmat, hanem azzal, ahogyan használjuk.

A fejlett intelligenciával bíró emberekkel való munka a legnehezebb, mert ők elképesztő ügyesen és okosan csapják be magukat.

Az önismeret valójában azt jelenti: emberként élni. Felismerni, hogy nincsenek pozitív és negatív tulajdonságok.

Az őszinteséget a legtöbb ember sértésnek fogja venni, mert fél attól, hogy szembenézzen egy csomó mindennel, amit ő csinál, vagy ami hiányzik belőle, és éppen ezért azt fogja mondani, hogy a másik egy szemét állat, aki őt megszívatta.

Látás kontra vakság azt jelenti: te látsz, és meg mersz küzdeni a félelmeiddel, legyőzve őket pedig megfelelő önbizalmad és önismereted lesz, mert nem hagytad magad.

Amikor valaki haragszik a másikra, nem a másikra haragszik. Azért haragszik, mert ő nem mer dönteni, és akármikor ránéz a másikra, eszébe jut a saját szerencsétlensége és gyávasága.

Az erőszakoskodás és a tanács között az a különbség, hogy a tanácsot kérik, az erőszakoskodást meg nem.

Mindig az új és váratlan szituációk mutatják meg az ember stabilitását, tehát azok a helyzetek, amikor kilép a komfortzónából.