Idézetek a véleményről
Ha volt gyerekszobánk, megtanultuk, hogy ne bámészkodjunk, és ne tegyünk illetlen megjegyzéseket. De attól még van szemünk.
Mindig hasznos, ha az ember végiggondol különböző verziókat, mert ez segít több oldalról szemrevételezni egy történést, helyzetet. Így tudja az ember kialakítani, pontosítani a saját véleményét, reálisabban látni a szituációt, amelybe került.
A meglévő érzések folyamatosan befolyásolják a véleménynyilvánítást.
Az emberi gondolkodás ott fejlődik a leglátványosabban, ahol két eltérő gondolkodásmód kerül egymással kapcsolatba, amelyeknek gyökerei talán egészen különböző kultúrákból erednek, és amelyek különböző időben, vagy különböző kulturális közegben, esetleg teljesen eltérő vallási hagyományok között keletkeztek. Ennélfogva, ha e gondolkodásmódok találkoznak, azaz, ha legalább annyi közük van egymáshoz, hogy egy igazi kölcsönhatás jöhet létre közöttük, akkor reménykedhetünk, hogy annak új és érdeklődésre számot tartó fejlődés lesz az eredménye.
Az, hogy jelenségek bizonyos köréről különböző véleménnyel lehetünk, csak azt mutatja, hogy a tények még nem elégségesek egy tulajdonképpeni véleményalkotáshoz.
Akik azt hiszik, náladnál jobban tudnák csinálni, már jól elszúrták annak idején.
Vitassuk meg azt, amiben nem értünk egyet, méghozzá úgy, ahogy kultúremberekhez illik, érvekre érvekkel, tényekre tényekkel. A puszta elutasítás még soha nem vezetett értelmes eredményhez. Az okos viták azonban igen.
Mi lenne, ha nem foglalkoznánk azzal, hogy mit gondolnak mások?
Minden csak vélemény, a vélemény pedig tőled függ. Szüntesd meg, amikor jónak látod, és akárcsak azt az embert, aki a hegyfokot megkerülte, téged is vár a szélcsend, a teljes nyugalom, a biztos öböl.
Mindenkit érdemes meghallgatni, szóval, ha van valami mondanivalód, kiáltsd ki hangosan, hogy mindenki hallja.
Nem számít, hogy én miben hiszek. Az a lényeg, hogy az emberek miben hisznek.
A katarzis a halálnál mélyebb zuhanás: a fény végső kialvásának fenyegetése. Felébredni csak ettől tudunk.
Intelligens, általam tisztelt, nagyszerű embereknél veszem észre, hogy hajlamosak fekete-fehérre egyszerűsíteni a világot. (...) Szeretnék frontot nyitni az árnyalt beszédért. Lehetetlennek tartom ezt az állapotot, melyben így felosztódik a világ.
Szellemi szemünk megvakult, isteni lényünk a tudattalan legmélyére süllyedt - így jelent meg a túl okos, túl önző, túl boldogtalan, túl hazug, túl racionális, túl magányos és egoista emberi faj a földön, melyhez mi is tartozunk. Nincs senki közöttünk - a szenteket is beleértve -, aki teljesen mentes lenne mindezektől.
Még senkinek nem ártott meg, ha kiderült róla, hogy van saját véleménye.
Facebook
Pinterest