Idézetek a valóságról
Elég egy apró gondolat, például hogy a világod csak egy álom. Egyszerű kis gondolat, mégis mindent megváltoztat. Olyan biztos vagy a világodban, a valóságodban... vajon mi is az?
A fizikai valóság illúzió, amelyet az öt érzékünk hoz létre. Az anyag egymással kölcsönösen összefüggő energiamezőkből áll, amelyek különböző frekvenciákon rezegnek.
Ne vedd úgy a dolgokat, mint ahogyan rosszakaród felfogja őket, se úgy, ahogyan ő szeretné, hogy felfogd! Vedd inkább őket úgy, ahogy a valóságban vannak.
Korlátok valójában nem léteznek, csak azok, amiket te állítasz - az is mind illúzió. Egyszer elhitted, hogy kell, hogy legyenek, mert másoknak is vannak, és máris leblokkoltad magad. De tudod, csak egyszer kell elhinned, hogy az élet többről szól, mint ácsorgásból és annak elfogadásából, hogy ez az egész csak annyi, hogy vagy, és nem történnek csodák.
Senki sem mondta, hogy minden harc szabályok szerint zajlik (...)! Az életben a csalók, az ügyeskedők mindig tovább élnek! A temetők pedig tele vannak hősökkel, akik betartották valamennyi szabályt!
Az emberek egy része a földi személyzethez tartozik, tartja a köteleket, rakja a tüzeket, álmodja az álmokat, és útjára engedve nézi a felfelé szállót. Mások az égbe, a dolgok peremére vágyakoznak.
Nem árthat senkinek, ha a vágy valami után olyan erőssé válik, hogy a szív egy zuga igaznak tartja.
Azt mondják, az emberek a valóság elől szoktak a könyvekbe menekülni.
Sokkal jobb a világot olyannak látni, amilyen, mint álomvilágban élni, bármennyire kellemes és önbizalmat nyújtó legyen is az.
A valóság, ha csontig hántják, olykor emészthetetlen a még keveset élt ember számára.
Valójában ritkán vagyunk kapcsolatban a valósággal, mint olyannal, mert az idő nagy részében azzal a valósággal vagyunk kapcsolatban, amelyikről azt hisszük, hogy a valóság, vagy pontosabban, amelyiktől félünk, hogy az a valóság.
Úgy vagyunk a távolsággal, mint a jövendővel! Nagy, derengő egész nyugszik a lelkünk előtt, érzésünk elmosódik benne, mint a szemünk, és jaj! vágyódunk egész lényünket odaadni, egyetlen, nagy isteni érzés minden gyönyörével telítődni. - És jaj! ha odasietünk, ha az Ott-ból Itt lesz, minden mindig ugyanaz, és benne vagyunk a szegénységünkben, korlátaink rabságában, és lelkünk tovább eped az elillant enyhülésért.
Ezután már játszom erőből, keményen, hazugságot játszom, hogy valóságom éljem.
Ha nyomasztó a valóság, az emberek mítoszokban igyekeznek vigaszt találni.
Amikor az embernek megadatott az értelem, az egész ábra összezavarodott. Értelme segítségével az ember rádöbbent, hogy van jövő, és minden ember jövője a halál.
Facebook
Pinterest