Idézetek a valóságról
A valóság ára halál. Így cserél helyet a látszat a valósággal. Amit ezután nézel, káprázat, mely szétlövi fénnyel, ami van.
"Az igazat mondd..." - Tenném én örömmel de a "valódi" elkapkodja zömmel s nem tudok gyűjteni annyi "valódit" amennyiből egy "igaz" kiadódik.
Emlékezett rá, mennyire csábítónak találta egy következmények nélküli élet gondolatát. De olyan nem létezik. Hálók szövődnek, melyekbe legyek ragadnak. Tartókötelek pattannak el, míg végül minden romokban hever.
Mindenkinek az életében elérkezett egyszer az a pillanat, amikor rájött, hogy bármennyire próbál is elmenekülni saját maga elől, akárhová megy, ő mindig ott van: a szenvedélybetegség és a kényszer nem más, mint a figyelemelterelés mesteri eszközei, amelyek csak elfedik a kellemetlen, de végeredményben tagadhatatlan igazságot.
Az emberek azt látják, amit látni akarnak. Eszükbe sem jut, hogy a csinos dolgok néha borzalmas titkokat rejtenek.
Megtanított rá, hogy az emberek cselekvéseinek ne csak két oldalát figyeljem; ne csak hazug, álarcos, fizikai botladozásukat és indulatéletük asztrál sűrűjét mögötte, mert így mindössze megvetni tudom őket, hanem lessek be az átderengő harmadik síkra is, ahol mindennek értelme, megoldása rejtőzik.
Figyelemre méltó, milyen szellemi kacskaringókra képesek a halandók, hogy a dolgokat beillesszék a valóságról alkotott saját verziójukba.
Más, ha igazán szeretsz valakit, és más, ha azt szereted, amit elképzelsz róla.
Sokkal rémesebb a legrosszabbtól való félelem, mint a legrosszabb bizonyossága!
Nem elfutni kell (...) a valóság elől, hanem meg kell állni, és szembe kell vele nézni.
A legtöbb gyerek nem sokáig hisz a tündérmesékben. Ahogy elérik a hat-hét éves kort, a sarokba vágják Hamupipőkét és a cipő fetisizmusát, a Három kismalacot és a deviáns építészeti megoldásaikat, Piroskát meg az állatkínzó vadászokat - elfelejtik őket, aztán továbblépnek. És lehet, hogy ennek így kell lennie. Ahhoz, hogy túlélj a mai világban, el kell felejtened a meséket, a hiú ábrándokat. Az egyetlen baj az, hogy ezek nem mindig hiú ábrándok. A mesék néhány eleme talán túlságosan is valóságos, túlzottan is igazi. Lehet, hogy nincs Piroska, de az biztos, hogy van Nagy Gonosz Farkas. Nincs Hófehérke, de Gonosz Mostohából van elég. Nincsenek nevetségesen szőke kistestvérek, de gyerekeket zabáló boszorkány... az igen. Ó, igen.
Gyakran mondják, hogy az igazságtól függetlenül az emberek azt látják, amit látni akarnak. Néhányan talán visszalépnek, és rájönnek, hogy ugyanazt a nagy képet nézegették egész végig. Néhányan talán látják, hogy a hazugságaik majdnem utolérték őket. Néhányan látják, ami ott volt előttük végig. És aztán ott van a többi ember, akik olyan messze futnak, amennyire csak tudnak, hogy ne kelljen egymásra nézniük.
Az álom bár nem valóság, de mégiscsak a valóság italából töltekezik vagy a valóságot itatja az elkövetkező napokon.
Előzd meg a valóságot, és ugrasd be, hogy visszarendezze magát.
Álmokhoz ragaszkodni annyit jelent, mint elutasítani a zordon valóságot.
Facebook
Pinterest