Bán Mór

Senki sem mondta, hogy minden harc szabályok szerint zajlik (...)! Az életben a csalók, az ügyeskedők mindig tovább élnek! A temetők pedig tele vannak hősökkel, akik betartották valamennyi szabályt!

Egy ügyes nő mindig úgy vezet, mintha valójában a férfi vezetne. Az ostobább férfiak észre sem veszik.

Sha ne azzal gondolj, mekkora az ellenség ereje, csak azt tudd, mekkora a te elszántságod és milyen tántoríthatatlan a te szíved.

A lelkek betegek (...). Itt mindenki lop, csal, hazudik, saját hasznát lesi. Az igaz ember megvetett, ostoba fajankó, a tolvajok gúnyolásának céltáblája. A becsület ritka portéka, értéke nincsen. Büszke, bátor magyarok helyett kiket látsz? Kapzsi tolvajok hadát, hitvány kis senkiket. Hol vannak a hazáért halni kész hősök?

Amikor már annyit epekedtél, vágyakoztál valakire, egyszer csak észreveszed, hogy ikonná merevedett képet imádsz, s mind kevésbé látod a hús-vér embert, akit valaha megszerettél.

- Hadak útja... szép neve van - álmélkodott Lackó. - A magyarok Csillagösvénynek is híjják. Úgy tartják, minden hős, ki a hazáért adja életét, annak hídján tér meg a magyarok istenéhez. - Egyszer te is meghalsz, apám? - Egészen biztosan. - Akkor te is végigmész a Csillagösvény hídján? - Remélem, fiam. S egy napon, remélem, majd csak nagyon soká, te magad is végigmész azon. De oda csak az léphet be, ki kiérdemelte azt. - S hogyan lehet? - Méltón élni, s hősként halni.

A legnagyobb igazságtalansága a világnak, hogy kicsit mindenkinek igaza van. Azért a sok nyomorúság, háborúság, békétlenség, mert az emberek semmi mást nem látnak, csak a saját kis igazukat, s csak azt ösmerik el. A másikét látni se bírják, ha mégoly hatalmas is, tudni se akarnak felőle.