Idézetek a valentin-napról
Hajdanán ezeregy kívánsággal égtem, de abban az egy vágyamban, hogy téged ismerjelek, minden más elhomályosult.
A szív nem ismer több számot. Csak egyet. Az Egyet. Az Egyetlent. Téged.
Talán ott vagy mindenhol. (...) Odafent a rózsás színű felhőkben. Idelent a hajnali harmatban. Bármerre járok, téged kereslek. És bárhol vagyok, téged látlak.
A létezés gyönyöre nem arányos a létezés időtartamával. A tartalom függvénye. És te vagy számomra a legértékesebb tartalom.
A szerelem olyan szorosan és bensőségesen láncol hozzád, hogy semmi mással nem tudok foglalkozni és sehová sem tudok eljutni. Minden más vágytól, akár attól is, amely legjobban megfelel jellememnek és lényemnek, meg tudok szabadulni, de lehetetlen kiirtanom azt az érzést, amely fájdalmasan, de elhallgathatatlanul súgja a fülembe a nap és az éjjel minden percében, hogy te vagy Isten legédesebb, legkedvesebb teremtménye.
Téged a tenyeremen hordozni, imádni, neked és csak neked élni: ennyit akarok még ezen a földön.
Bőröd, ajkad, lélekzésed boldog íz: életemnek fűszersója csak te vagy.
Úgy válunk eggyé egymással, mint az esőcseppek az ablakon.
Naptól virít, naptól hervad a rózsa... Hogy szeretlek, mit tehetek én róla? Nem tehetek, nem is teszek, nem bánom, Te vagy nekem egyetlenegy világom.
A Valentin-nap az anyagiakról és a megkülönböztetésről szól, arról nem is beszélve, hogy rettenetesen egészségtelen az a sok csokoládé.
A Valentin-nap csak egy idióta, szánalmas kifogás arra, hogy ünnepelni lehessen. (...) Nem is csodálom, hogy V-vel kezdődik, épp, mint a vérbaj.
A Valentin-nap (...) arról szól, hogy különlegesnek érezzük magunkat. (...) Szerintem minden lány megérdemli, hogy néha különlegesnek érezze magát.
Változandó minden idelenn, Csak a mi szerelmünk végtelen.
Nekem nem kell ajándék Valentin-napra: aki szeret, az úgyis egész évben bizonyítja ezt, már csak azzal is, hogy nem áll odébb: elég nehéz eset vagyok ugyanis.
Magamhoz kéne húzni mit kezem bohón elengedett mint sós cukrot hányás után úgy nyalni föl szerelmedet kómába nélküled a vak szájtáti semmibe hullok mert nem szerettem én még senkit így előtted ennyire.
Facebook
Pinterest