Idézetek a titokról
A jó házasság titka örök titok.
Az eltitkolt tények gyanús jelentőséget nyerhetnek. Az őszintén bevallott tényeket néha kevésbé fontosnak tartjuk, mint amilyenek valójában.
Mennyi bűbájos dolog volna az életben, ha kölcsönösen számíthatnánk az egymás tökéletes diszkréciójára! Az asszonyokat gyakran, nagyon gyakran, majdnem mindig az a félelem állítja meg, hogy leleplezik a titkukat.
- Utálom a titkokat! - Pedig vannak... - Akkor mondd meg, hogy élhetnék együtt vele? - Ahogy eddig...
A titkok tevékenységre késztetik az emberi értelmet. (...) Az értelem mégis olyan furcsán alakul, hogy gyakran kielégíti a kész gondolat, az igazság látszata, még ha az nem is szilárd, ha számtalan kétség és következetlenség szakadéka tátong is benne.
Minden barátság alapja az őszinteség. (...) Két ember között mindig ott kezdődik, hogy egymásra bízzák a titkaikat.
A távolságtartást legyőzi a kíváncsiság.
Főként arról érdemes tudomást szerezni, amit mások el akarnak titkolni.
Azt mondják, egy szerelmes éppannyira titkolózik szerelme tárgya előtt, mint az őelőtte.
Mindnyájan titkolunk valamit a világ elől, álbarátságokat, elfojtott érzéseket, de a legrosszabb az, ha a szerelmet nem mutathatod ki. A legveszélyesebbek azok a titkok, amelyeket magunkban temetünk el.
A titkosság az a tényező, amely a hatalommal való visszaélést lehetővé teszi. Az egyetlen valódi ellenszéruma pedig az átláthatóság.
Vannak dolgok, amelyeket annak ellenére szeretünk egyedül csinálni, hogy "nincs bennük semmi rossz".
A magánszféra értelmezése kapcsolatfüggő, attól függ, hogy kikkel veszem körbe magam. A főnökömnek nem mondom meg, ha állást keresek. Anyámnak és a gyerekeimnek nem mesélek a szerelmi életemről.
Nem annyira a titok a fontos, mint a hozzá vezető utak. Azokon az utakon pedig végig kell menni.
Így történnek a csodák. Elszakítják a fátylakat és mindent megváltoztatnak, de nem engedik, hogy meglássuk, mi van a fátylak mögött.