Idézetek a titokról
Minden történet elmondásának eljön az ideje. Különben örökre a titkod foglya maradsz.
Az ember sosem tudhatja, mikor jön jól az eltitkolt információ.
Mindenkinek van egy titka. Olyanok vagyunk, mint az osztriga, amely áttetsző héjai közé, a húsa mélyére temeti a homokszemet: mintha egy halálos sebet próbálnánk meggyógyítani. Néhányan egész életünket annak szenteljük, hogy megőrizzük titkunkat, elrejtsük mindenki elől, aki felfedné. Úgy óvjuk, akár a kagyló a gyöngyöt, de a végén, amikor már nem is számítottunk volna rá, mégiscsak azt kell látnunk, hogy a titkunk megszökött tőlünk.
A titkok, ők a világ alapkövei, belőlük építjük föl nagyszabású hazugságaink házát.
A titkok az acél, belőlük kovácsoljuk védpáncélunkat, belőlük szabjuk a brokátöltönyt a testünkre, és velük kendőzzük el félelmeinket, és ők óvnak, ők védelmeznek meg minket az elől az igazság elől, hogy végül mindannyian meghalunk.
Ez lett a legfőbb belső parancsom: mindent annak látni, ami. Azaz félrelibbenteni a fátylakat, amit gyakran az ember maga gyárt magának, hogy ne kelljen szembenéznie az élet "piszkos ügyeivel", végül úgyis mindenről, amit sikerült a maga tiszta valójában megpillantanom, kiderül, hogy végtelenül talányos. Alighanem a dolgok végső egyszerűsége a legnagyobb titok.
Többet tudsz rólam, mint bárki más. Szeretném, ha nyitott könyv lennék a számodra. Nem lehetne, hogy most lapozzunk egyet?
Egy ember, aki emberek között él, meg tud-e maradni rejtekében? A rejtőzködése már magában is árulkodó, és a visszavonult ember minden szava a ritkaság emlékezetességével hat a többiekre, és szinte kihívja a kíváncsiságot.
A jó trükk attól jó, hogy senki nem gondolna rá.
Mezítelennek érzem magam. Nem tudatosult bennem, hogy páncélként viselem a titkaimat, csak most, hogy lehullottak rólam, és mindenki annak lát, ami valójában vagyok.
Minden rejtélyre akad egy megoldás, még ha a megoldás nem is tetszik.
Azt mondani, hogy nem érdekel a magántitokhoz való jog, mert neked nincs titkolnivalód, ugyanolyan, mintha azt mondanád, hogy nem érdekes a szólásszabadság, mert nincs mondanivalód.
A mennyországban nem lehetnek titkaink egymás előtt.
Az emberi természet része, hogy vannak apró titkaink - mindenkinek. (...) Van, akinek az egész élete titok, hazugság, és ha lelepleződik, minden összeomlik, amije van... mit tehet? Fusson?
Amit rólam tudni kell, azt már mindenki tudja, amit meg nem, azt úgyse fogják megtudni soha.