Idézetek a szülőről
Bárki csinálhat gyereket, de csak az igazi férfi válhat apává.
Mindig eltörik valami. Poharak, tányérok, műkörmök. Megtörhet a jég, megtörhet a tekintet. Betörhető a ló, megtörhető a lelkesedés. Sor kerülhet kenyértörésre vagy töredelmes vallomásokra. Hullámtörés, fénytörés, töréspontok. Letörhetnek a láncok. Megtörhet a csend. Ilyesféle listákat írogattam terhességem utolsó két hónapja alatt, abban a reményben, hogy ezzel megkönnyítem a születésedet. Törékeny a barátság. Törékeny a szív.
Az anya szenvedélyesen szenved az élet örök virágzásáért.
Az anyaszív gyenge virágocska, az öröm aranyeső, a bánat méregeső rajta.
Senki sem akarja sajnálni a szüleit. (...) Azt akarjuk, hogy egy ideig óvjanak minket, utána meg azt, hogy hagyjanak békén.
Csak amikor a génjeink által ránk kényszerített szerepjáték véget ér, csak akkor tudjuk a szüleinket akként nézni, megérteni, elfogadni, becsülni, és talán szeretni, amik, és amik mindig is voltak: emberek.
Egy jó apa néha hagyja nyerni a gyerekét a játékban.
Ha gyerekem van, ez azt jelenti, hogy az emberre szavazok. Ha gyerekem van, ezzel mintha azt mondanám a világnak: megszülettem, kipróbáltam az életet, és olyan jónak találtam, hogy úgy döntöttem: érdemes megismételni.
Az anyák olyanok, mint a rendőrök. Mindig elhiszik a legrosszabbat.
A gyerekek megsínylik az ilyesmit. (...) Jobban, mintsem a környezetük valaha is gondolná. A fájdalmat, a visszautasítást, a valahova tartozás hiányát. Olyasmi ez, amit nem lehet csupán kedvező életkörülményekkel jóvátenni. Nem pótolja az iskoláztatás, a kényelmes otthon, a biztos jövedelem vagy a kezdő tőke valami szakmához.
Mondok én neked valamit. Hogy apád volt-e vagy sem, már nem számít. Manapság a gyerekek nem sokat törődnek a szüleikkel, ahogy én látom, és a szülők sem igen vannak oda a gyerekeikért. Akárhogy is, felesleges a múlton rágódni és érzékenykedni. Aki él, az éljen, nem tehet mást, és bizony az se mindig egyszerű!
Ebben a pillanatban mégis csak anya volt, csak anya, és semmi más - aki bármilyen eszközzel, legyen az tisztességes vagy tisztességtelen, meg akarja oltalmazni gyermekét. Hajlandó lett volna akár foggal és körömmel is harcolni.
Az ember csak azt bírja ki, amit érdemes kibírni. (...) Hogy mit érdemes és mit nem, az csak annak jut eszébe, akinek nem volt gyereke, vagy akitől elvették a gyerekét; ami kezdettől fogva nincs, azt állítólag meg lehet szokni.
Amikor gyereket nevelsz, gondolj az öregkorára.
A gyerekek sose maguktól követnek el hibákat. Ők csak beleesnek a szakadékba, amelyhez saját szüleik vezetik el őket.
Facebook
Pinterest