Idézetek a szülőről
A mennyországban az Isten után következő hely az apáé.
Nincs ahhoz fogható érzés, semmi sem olyan fantasztikus, mint amikor egy új kis élet növekszik a pocakodban.
Az apám bölcsebb, mint ahogy valaha sejtettem. Valójában nem hiszem, hogy bölcsebbé vált volna - csak én változtam meg.
Szülőnek lenni pontosan olyan, mintha Óz, a nagy varázsló lenne az ember. (...) Totó félrehúzza a függönyt, és egy kis ember rejtőzik mögötte, aki gombokat nyomogat és karokat húzogat. És azt mondja a mikrofonba: "ne figyeljetek az emberre a függöny mögött!" Szerintem szülőnek lenni olyan, mint annak a kis embernek az élete. Úgy teszünk, mintha pontosan tudnánk, mit miért teszünk... hogy mindentudók és mindenhatók vagyunk. Pedig igazság szerint csak összevissza nyomkodjuk a kapcsolókat, és megteszünk minden tőlünk telhetőt.
Szülői szíved tesz bolonddá téged, virágod áldozata lesz a dérnek, a lámpaünnepen nagyon vigyázz majd, tűzvész is jő, s a lángok égig érnek.
A szeretet különös, ellentmondásos dolog minden anyának, túl van az ésszerűség határán.
Az ember bármire képes, hogy megmentse a gyerekeit.
A gyerek iránti szeretet nem a vérből fakad, hanem a gondozás közben kifejlődött barátságból.
Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi.
Egy furcsa apa nem fog jó embert nevelni - jó példa vagyok erre.
Figyeltem, ahogy gesztikulál, mintha egy felnőttet utánozna. És akkor egyszer csak rám tört az az érzés. Váratlanul, minden figyelmeztetés nélkül. Minden szülővel megesik néha. Nézed a gyerekedet egy teljesen hétköznapi pillanatban, nem egy iskolai előadáson vagy egy sportversenyen, és egyszer csak rádöbbensz, hogy ő jelenti az egész életet számodra, és egyszerre vagy meghatott és rémült, szeretnéd megállítani az időt.
Ha az anya nincs ott időben, hogy vigasztaljon vagy megnyugtasson, ha a félelem és a magány állandósul, a gyerek szervezetében stressz halmozódik fel, és ezt az agy úgy fogja értelmezni, hogy "itt valami nagyon nincs rendben".
A szülők régen is összekeverték a gyermeki ártatlanságot a tudatlansággal, ma is így tesznek, s ez valószínűleg soha nem is fog megváltozni.
Tudod milyenek a szülők, mondanak dolgokat, de nem gondolják komolyan.
- Ha anyai ösztönről beszélünk, akkor az olyasvalamit jelent, ami megvan minden egyes nőben, kivétel nélkül? - Természetesen, kedvesem. Hiszen ettől nő egy nő. De persze attól, hogy megvan bennünk, még nem feltétlenül tudjuk, hogy hogy is fejezhetnénk ki. Nem lehet csak úgy bekapcsolni, de ha a szükség és a helyzet úgy kívánja, nem marad rejtve senkiben.